HTML

Statler & Waldorf - a kritikus páholy

Társadalom- és kultúrkritika, turizmus, városszeretés, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőséget érintő témák. Egy blog Statler és Waldorf kritikai hozzáállásával, de korántsem a páholyból szemlélve a dolgokat.

Legutóbb ezt írtátok

Kulcsszavak

admont (1) ajánló (31) állat (1) alma mahler (1) altaussee (1) amerika (13) antsy pants (1) austen (1) ausztria (45) barcelona (4) bécs (68) berlin (3) betancourt (1) bhuttó (1) bicikli (5) biznisz (1) bkv (6) blog (6) bölcsőde (4) brandauer (1) brotherhood of man (1) brüsszel (1) budapest (25) bük (1) bulvár (3) bűn (2) burgenland (1) celine dion (1) cirkusz (1) civil kurazsi (4) civil kurázsi (24) collegium hungaricum (1) család (14) családtámogatás (7) csalogány (1) culturawien (1) david bowie (2) del ponte (1) demokrácia (1) díj (1) diszkrimináció (1) divat (1) dixie chicks (1) dizájn (3) donovan (1) döntéshozatal (5) ebh (1) egyház (2) élet gondolatébresztő közélet kritika megmondás tudomány vélemény (1) emberi jogok (4) emberkereskedelem (1) emma thompson (1) ensz (3) építészet (5) erőszak (21) étel ital (15) étterem (9) eu (3) európa (7) falk miksa (1) fats domino (1) fejlesztés (2) feminizmus (3) férfiak (14) film (23) foci (2) fogyatékos (6) fotó (6) franciaország (1) fürdő (2) gary oldman (1) gazdaság (8) gender mainstreaming (5) george harrison (1) gondolatébresztő (1) gosausee (1) gyerek (21) háború (2) hallmark (1) háztartás (3) heinz fischer (1) helyek (9) hobbi (1) holokauszt (3) humor (2) i. erzsébet (1) időjárás (1) india (3) internet (3) irán (1) irodalom (14) iszlám (1) isztambul (2) izland (2) jane birkin (1) japán (2) jeruzsálem (2) joan baez (1) john lennon (1) jugoszlávia (1) juno (1) kánaán (1) katie melua (1) kerekesszékes (8) kiállítás (18) kimya dawson (1) kína (1) koelbl (1) koestler (1) költözés (1) konferencia (5) könyv (12) korcsula (1) kórház (1) kőszeg (1) kosztolányi (2) középkor (1) közlekedés (17) kreatív (4) kritika (26) kt tunstall (1) kultúra (9) kvóta (10) lámpás (1) lapszemle (34) leonard cohen (1) lift (1) lmbt (12) (1) london (1) los angeles (2) lustig (1) luz casal (1) maci (1) márai (1) máv (3) megmondás (1) menekült (1) mese (2) műgyűjtők éjszakája (1) munka (6) napló (1) németország (2) nemi erőszak (3) nemzetkép (1) népesedéspolitika (2) nina simone (1) (31) nők (91) norvégia (1) nyelv (3) oecd (1) oktatás (4) padova (1) pakisztán (1) pápa (1) párizs (4) paul mccartney (1) pécs (1) persepolis (1) pink floyd (1) plassnik (1) polcz alaine (1) politika (30) pozsony (1) programok (1) prostitúció (6) pürgg (1) pusa (1) rasszizmus (1) regisztrált élettársi kapcsolat (1) reklám (12) remíz (1) roma (1) ruszt (1) salzburg (2) san diego (2) schwartzer (1) skansen (1) something (1) sport (4) stockholm (4) svájc (6) svédország (8) swarowski (1) szabadság (1) szexizmus (6) szexuális felvilágosítás (1) színház (4) szobor (2) szoftver (1) szombathely (1) szórakozás (1) sztereotípia (4) szülés (3) tanulás (1) tehén (1) temető (2) tenerife (2) terrorizmus (1) test (3) tévé (9) them (1) the beatles (1) the who (1) történelem (22) törvény (2) tudás (1) tudomány (7) turizmus (34) ünnep (28) űrkutatás (2) valcer (1) van gogh (1) vapiano (1) város (41) varsó (1) vécé (4) velence (4) víz (1) wahorn (1) wellness (1) wikigender (1) wikipedia (1) zaklatás (3) zene (31) zöld (14) zsidó (3) Címkefelhő

A főzőkanáltól az estélyi ruháig

2008.06.25. 15:47 Waldorf

„A férfiak többsége csak azt a munkát értékeli, amelyet ő is végez. Nemigen ismeri a nagymosás, a nagytakarítás, a befőzés izgalmait, fáradságát.”

„Ebből a könyvből megtanulsz főzni, mosni, vasalni, varrni, öltözködni, csak egyet nem: a férjjel bánni.”

Sikerült végre Faragó Ilona több kiadást megért könyvecskéjét megszereznem (hála a Bookline antikvár kereső szolgálatának). Ez a harmadik kiadás, 1964-ből, valószínűleg ezt kaptam nagymamától annakidején egyik születésnapomra.
Mi mindent rejt egy antikvár kötet, nini, egy képeslap: Balatonfüred, a Paksi Atomerőmű Vállalat Rehabilitációs Központjából küldi üdvözletét Eszter és Pista: itt vagyunk nov. 5-11-ig, a címzett egy Vezér utcai lakótelepi lakás tulajdonosa és b. családja. A postai bélyegző elmosódott, de ha valakinek mond az valamit, hogy a bélyeg 7 Ft, a képeslap meg 5, ez lehet korfestő adat.
A képeslap a 91. oldalra van betéve, ahol praktikus ismereteket kaphatunk arról, hogyan is kell teregetni, vasalni. „A teregetés külön művészet. Az egymás tetejére dobált, rosszul kicsavart ruha nehezen szárad (...) A zsebkendőket, a csipketerítőket rakhatjuk a nagyobb darabok tetejére. A férfiingeket a két ujjánál fogva szoktuk felakasztani. (...) A száraz ruhát leszedjük. Egy nagy asztalra tiszta ruhát terítünk és egy tálba vizet készítünk. A tiszta ruhát kisebb csoportokban egymás után rakjuk az asztalra, a tálba mártjuk a kezünket és a vízből ügyesen „bespricceljük” a ruhadarabokat nem túl vizesre, nem túl szárazra, ehhez már érzék kell.” Bizony ám, mint ahogy annyi mindenhez a háztartásban. „Gondolomformán” – mondta nagymama, sosem mért semmit. Könyvünk szerzője pontos mennyiségeket ajánl, jó tudni (ha még használ valaki ilyen mértékegységeket), hogy egy diónyi zsír 3 dkg, egy tojásnyi zsír 8 dkg, egy darab kockacukor kb. 6 gramm.
A könyvben a mottóban idézett mondatokat kivéve férfi alig bukkan fel. Kivéve, ha szenvedélyeiről kell gondoskodnunk. „Ha férfi van a háznál, a lakás minden helyiségében legyen hamutál. Igen, még ott is, nehogy kedves férjed mindenfelé leszórja a hamut. Férfiak mosdás és borotválkozás közben is rágyújtanak néha cigarettára, semmi szükség arra, hogy azt pont a te öltözőasztalod terítőjén oltsák el.” Szóba sem jöhet, hogy a ház ura – hazatérve a fárasztó napi munka után – beálljon mosogatni, vagy hétvégén részt vegyen a nagytakarításban. Ez utóbbi pedig minimum egész napos program: „Úgy intézd, hogy egész nap otthon maradhass.”(Vegyél ki szabadságot??) „Reggel, ha megmosdottál, gyengén krémezd be az arcodat, jól fésült ki a hajad és kösd be. Keress elő egy régi rossz pongyolát, de ne hosszút (...) a lábadat fáslizd be és húzz fel egy rossz cipőt, de ne papucsot, mert abban sokkal hamarabb elfáradsz.”
Sokan emlékszünk, hogyan porolták anyáink, nagyanyáink az udvaron a szőnyegeket, amelyeket már lecipelni sem volt egyszerű. A hatvanas években már megjelentek a háztartási gépek, de a porszívózáson kívül a padlót azért még vikszoltuk (jó, közben lehetett énekelni: „leesett a pap az ágyról, tviszt”), a kárpitozott bútorokat benzinnel pucoltuk s a vitrineket gondosan portalanítottuk, a kis biszbaszokat egyenként óvatosan törölgetve. A nagytakarítással évente együtt jár – a szerző szerint – a könyvek kiporolása („papírt terítünk a padlóra és a könyveket hármasával, négyesével a földhöz ütögetjük. Ehhez a munkához türelem és szeretet is kell.”), a szekrények alapos kitakarítása, esetleg praktikus átrendezése, sőt a rádiókészülék portalanítása – de csak titokban, ne beszéljünk róla a család férfitagjainak, „mert a rádió bármilyen későbbi hibájának mi leszünk az oka”. S persze idetartozik az ajtók-ablakok lemosása, az ablaküvegé is, a kilincsek kifényezése. Nem beszélve a napi szinten ismétlődő feladatról: a konyha és a fürdőszoba rendben tartásáról. Az ügyesebbek a kamrát évente egyszer kipakolhatják és kimeszelhetik.
A háztartásvezető nőnek a tisztítószerek egész serege állt rendelkezésre: klórmész, hypo, Rapid, kőpor, kenőszappan, petróleum, szalmiákos víz, benzin, kenőszappanos trisós víz, Ultrapaszta, padlófény, szarvasbőr, Sidol, Tangó paszta, sósav a rozsda ellen. Jelzem, a hatvanas évek elején még bojlerünk sem volt, vagyis mindehhez a vizet még a gázsparhelton forraltuk. Hogy naponta vezessük a háztartási könyvet – ez ugyebár már a legkevesebb.
„Sok anya bizony elköveti azt a hibát, hogy úgy neveli a lányát, mint akiért „majd eljön a tündérkirályfi és elviszi a kacsalábon forgó kastélyba”. Ám a legtöbb tündérkirályfi villamoson vagy trolin jár, és jó esetben külön berendezett kis szoba, legjobb esetben pedig egy szoba-hall jelenti a várkastélyt. És mi történik? A boldog fiatalasszony bevonul új otthonába, és hamarosan ráébred, hogy fogalma sincs arról, miképp főzze meg a reggelit vagy hogyan ismerkedjék meg a mosogatás és a takarítás rejtelmeivel... Tehát okosabb minden lányt úgy nevelni, hogy háztartástanból is ötösre felelhessen. ”
Mert kaphatunk egyest is! „A jó háziasszony egyik vizsgatétele a faedény. Ha benézel a konyhakredenc fiókjába, és főzőkanalai feketék, zsírosak, gyúrótáblája megbarnult, akkor gondolatban már beírhatod neki az egyest.”
A szerző valóban nélkülözhetetlen és hasznos tanácsokat ad, például – s ez is természetesen női feladat – a fűtéshez, hogy kell néhány szál gyújtóssal kezdve, aztán tüker alágyújtóssal, aprófával folytatva begyújtani. Hogy szervezzük meg a vendégséget, hogy ne kelljen mint vihar nyargalászni ki és be. Hogy ápoljuk a beteget – fontos a zsebkendőt helyettesítő papírvatta elégetése. Hogy közlekedjünk a teli szatyorral: vigyázat, ne a karunkra akasszuk a hálót, hanem a csomagot óvatosan tartsuk magunk előtt, így a gombjaink is a helyén maradnak.
S ha mindezek után még marad egy kis időnk, kézimunkázhatunk. Hiszen „egy szép horgolási minta kapós, akárcsak egy jó ételrecept. És a kézimunka finom szálai szinte összefonják a családot.” Szép asztali csipkék, vitrinterítők, tálcakendők, horgolt kabátka és kötött sportpulóver, kámzsanyakú vagy ejtett vállú buggyos pulóver – nemcsak az idő telik jobban, de öltözködésünket is változatossá tehetjük.
A szépségápolási ötletek mellett a kötet felét a receptek foglalják el. S ahogy horvátilonához, úgy ide is nyugodtan fordulhatunk, ha rakott karalábét vagy birsalmasajtot készítenénk. De mindezt örömmel – s ez a lényeg. „Ha szereted a háztartási munkát, már nem olyan fárasztó és akkor örülsz is neki. Mert bizony, hiába végzed jól a munkádat otthon vagy munkahelyeden, ha azután fáradt, ápolatlan, rosszkedvű vagy. Értsd meg, hogy az életedre nem tett pontot a házasság, a gyermek, a család. Ne járkálj naphosszat fáslizott lábbal, bezsírozott arccal, konyhakötényben. Mindennek megvan a maga ideje és csak rajtad múlik, a te ügyességeden, hogy megtaláld ezt az időt.”
A könyvet lapozgatva eltűnődhetünk, hogy nemcsak a tisztítószerek, módszerek és eszközök avultak el, de a szemlélet is. A világ megváltozott, s – hála a modern technikának – kevesebb időt fordítunk a háztartási munkákra. Talán csak a mindenütt-megfelelés vágya, az nem változott azóta sem. S ez, úgy tűnik, a nők sajátja maradt.

3 komment

Címkék: munka háztartás

A bejegyzés trackback címe:

https://statlerandwaldorf.blog.hu/api/trackback/id/tr40538978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kadarm 2008.06.25. 16:48:09

ez nagyon durva, istenem, milyen jó, hogy nem akkor éltem.

ekka 2008.06.25. 16:58:10

ha azt nézzük, hogy mindez csak alig 50 éve volt, akkor iszonyatos a változás, ha viszont azt nézzük, hogy a férfiak és főként a nők(!) nagy része még mindig ugyanezt várja el a nőktől, akkor viszont az az ijesztő, hogy szinte semmi sem változott...

kadarm 2008.06.27. 14:15:37

nem sok olyan embert ismerek, aki még mindig így élne, hálistennek, mindig emlékeztetnem kell magamat, hogy én és a barátaim nem az átlag vagyunk.
süti beállítások módosítása