HTML

Statler & Waldorf - a kritikus páholy

Társadalom- és kultúrkritika, turizmus, városszeretés, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőséget érintő témák. Egy blog Statler és Waldorf kritikai hozzáállásával, de korántsem a páholyból szemlélve a dolgokat.

Legutóbb ezt írtátok

Kulcsszavak

admont (1) ajánló (31) állat (1) alma mahler (1) altaussee (1) amerika (13) antsy pants (1) austen (1) ausztria (45) barcelona (4) bécs (68) berlin (3) betancourt (1) bhuttó (1) bicikli (5) biznisz (1) bkv (6) blog (6) bölcsőde (4) brandauer (1) brotherhood of man (1) brüsszel (1) budapest (25) bük (1) bulvár (3) bűn (2) burgenland (1) celine dion (1) cirkusz (1) civil kurazsi (4) civil kurázsi (24) collegium hungaricum (1) család (14) családtámogatás (7) csalogány (1) culturawien (1) david bowie (2) del ponte (1) demokrácia (1) díj (1) diszkrimináció (1) divat (1) dixie chicks (1) dizájn (3) donovan (1) döntéshozatal (5) ebh (1) egyház (2) élet gondolatébresztő közélet kritika megmondás tudomány vélemény (1) emberi jogok (4) emberkereskedelem (1) emma thompson (1) ensz (3) építészet (5) erőszak (21) étel ital (15) étterem (9) eu (3) európa (7) falk miksa (1) fats domino (1) fejlesztés (2) feminizmus (3) férfiak (14) film (23) foci (2) fogyatékos (6) fotó (6) franciaország (1) fürdő (2) gary oldman (1) gazdaság (8) gender mainstreaming (5) george harrison (1) gondolatébresztő (1) gosausee (1) gyerek (21) háború (2) hallmark (1) háztartás (3) heinz fischer (1) helyek (9) hobbi (1) holokauszt (3) humor (2) i. erzsébet (1) időjárás (1) india (3) internet (3) irán (1) irodalom (14) iszlám (1) isztambul (2) izland (2) jane birkin (1) japán (2) jeruzsálem (2) joan baez (1) john lennon (1) jugoszlávia (1) juno (1) kánaán (1) katie melua (1) kerekesszékes (8) kiállítás (18) kimya dawson (1) kína (1) koelbl (1) koestler (1) költözés (1) konferencia (5) könyv (12) korcsula (1) kórház (1) kőszeg (1) kosztolányi (2) középkor (1) közlekedés (17) kreatív (4) kritika (26) kt tunstall (1) kultúra (9) kvóta (10) lámpás (1) lapszemle (34) leonard cohen (1) lift (1) lmbt (12) (1) london (1) los angeles (2) lustig (1) luz casal (1) maci (1) márai (1) máv (3) megmondás (1) menekült (1) mese (2) műgyűjtők éjszakája (1) munka (6) napló (1) németország (2) nemi erőszak (3) nemzetkép (1) népesedéspolitika (2) nina simone (1) (31) nők (91) norvégia (1) nyelv (3) oecd (1) oktatás (4) padova (1) pakisztán (1) pápa (1) párizs (4) paul mccartney (1) pécs (1) persepolis (1) pink floyd (1) plassnik (1) polcz alaine (1) politika (30) pozsony (1) programok (1) prostitúció (6) pürgg (1) pusa (1) rasszizmus (1) regisztrált élettársi kapcsolat (1) reklám (12) remíz (1) roma (1) ruszt (1) salzburg (2) san diego (2) schwartzer (1) skansen (1) something (1) sport (4) stockholm (4) svájc (6) svédország (8) swarowski (1) szabadság (1) szexizmus (6) szexuális felvilágosítás (1) színház (4) szobor (2) szoftver (1) szombathely (1) szórakozás (1) sztereotípia (4) szülés (3) tanulás (1) tehén (1) temető (2) tenerife (2) terrorizmus (1) test (3) tévé (9) them (1) the beatles (1) the who (1) történelem (22) törvény (2) tudás (1) tudomány (7) turizmus (34) ünnep (28) űrkutatás (2) valcer (1) van gogh (1) vapiano (1) város (41) varsó (1) vécé (4) velence (4) víz (1) wahorn (1) wellness (1) wikigender (1) wikipedia (1) zaklatás (3) zene (31) zöld (14) zsidó (3) Címkefelhő

Egy török Attila Bécsben

2008.09.21. 11:37 Waldorf

Attila Dogudan tíz éves volt, amikor a család Isztambulból Bécsbe költözött. Apja egy kis vendéglőt vezetett, a fiú ott nőtt fel. Az 1981-ben, huszonegy évesen alapított Do&Co éttermet gyorsan követte a catering szolgáltatás, majd mind több vendéglő és kávéház Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Angliában, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban.
Hogy mi a kedvenc étele? Egy friss mákos zsömle magyar szalámival és uborkával.
A sikeres vállalkozó nem egy nagy szakács, mégis naponta százhetvenezer embert etet, körülbelül annyit, amennyien Salzburgban laknak. Egy egész évben összesen hatvanmillió a kuncsaftok száma, akiknek nagy része a különböző légitársaságokkal (AUA, Lufthansa, Emirates, Türkisch Airlines, Cathay Pacific, Sky Europe, Lauda Air, stb.) utazva találkozhat a nevével.
A Dogudan-birodalomhoz tartozik a Forma-1 versenyek ellátása, az Albertinában és a Stephansplatzon lévő vendéglő, ahonnan remek a kilátás a városra, a Cafe Griensteidl a Michaelerplatzon, a leghíresebb belvárosi cukrászda, a Demel, a badeni és bécsi Casino, valamint a Swarowski Kristályvilág múzeum étterme Wattensben és a papától átvett Karavansaray a belvárosban. (Mellesleg néhány napja személyesen is tapasztalhattuk, hogy még mindig jó a konyha – kiemelkedő hal és rák-választék – és a kiszolgálás. A vendégek nagy része külföldi, itt dolgozó amerikaiak és gazdag, kicsit neveletlen orosz turisták.)
Nem érdeklik a vendéglői kritikusok, számára a legfontosabb a törzsvendég.
„Ebben a szakmában az embernek választania kell – mondja – , vagy egy kis helyet, vendéglőt, fogadót csinál szuper módon, és ott meg is marad, vagy versenyzik a világmárkákkal. Persze, nehéz ellenőrizni a szakácsot Londonban vagy Barcelonában. De a minőség nem parancsra jön létre. Az a művészet, hogy jól kell megválasztani a személyzetet, oktatni őket, és mindig jó minőségű alapanyagokat kell biztosítani. És természetesen olyan körülményeket teremteni, ahol szívesen dolgoznak. Muszáj valamennyi szabadságot hagyni az embereknek, olyan a szerepem, mint egy edzőé a focicsapatban. Az a feladatom, hogy az igazi játékos az igazi helyen legyen.”
Az is fontos persze, ha az újságok jelentik, milyen híres emberek voltak nála, hiszen médiavilágban élünk.
A 350 milliós forgalom 72 százaléka a légi cateringből ered. Itt még nehezebb a feladat, gyorsan, kis helyen jó minőséget kell nyújtani. A jó étel és a jó szervíz a legolcsóbb imázshordozó.
Néha a legegyszerűbb a legjobb. Vranitzky volt kancellár egy orosz miniszterelnököt látott vendégül, aki úgy nyilatkozott, a legjobb, amit evett, egy virsli volt, káposztával, császárzsömlével, mustárral. Attila Dogudan reméli, hogy Törökország a legjobb úton  halad Európa felé, Isztambul és Ankara már európai nagyvárosok, fejlődő kereskedelemmel, izgalmas kultúrával, az emberek jól képzettek, s a lakosok kétharmada 35 év alatti, ez igazán biztató a jövőre nézve.
A török származású Attila Dogudan legközelebb New Yorkban próbálja megszerettetni a legendás bécsi süteményeket, ősszel ott is megnyílik a Demel k.u.k. Hofzuckerbäckerei.

Szólj hozzá!

Címkék: bécs étterem

A bejegyzés trackback címe:

https://statlerandwaldorf.blog.hu/api/trackback/id/tr52672992

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása