Ma, március 24-én van az Ada Lovelace Nap, ami egy új kezdeményezés arra, hogy láthatóvá és ismertté tegyen olyan nőket, akik a tudomány és a technológia területén alkottak maradandót. Én is csatlakozom a kezdeményezéshez, és mivel szerintem magát a névadót sem sokan ismerik, róla emlékezem meg. (Forrás: Wikipédia és PTE TTK)

1815. december 12-én született Angliában Augusta Ada Byron, a költő Lord Byron és Annabella Milbanke lánya, Byron egyetlen törvényes gyermeke. A házasság inkább csak kényszer volt, és Ada szülei nem sokáig voltak együtt: anyja Ada 1 hónapos korában otthagyta Byront, aki később aláírta a válási appírokat is. Ada így soha nem is találkozott apjával, aki ezután Görögországban élt. Lady Byront érdekelte a matematika,  ezért, és amiatt, hogy attól tartott, Ada az apja irodalmi tehetségét örökölve "őrült író" lesz, már korán megismertette lányát a matematikával. Ada magántanároktól tanult matematikát és természettudományt. 1835-ben házasságot kötött William Kinggel, aki később grófi rangra emelve Lovelace grófja lett. Három gyermekük született: Byron, Annabella és Ralph Gordon, és a család Ockhamben élt. Ada megismerkedett és összebarátkozot Mary Sommerville matematikussal, és az ő házában találkozott Charles Babbage matematikussal. 1842-43-ban Ada lefordította egy olasz mérnök francia nyelvű beszámolóját Babbage új gépéről, az "Analitikus Gép"-ről, és a beszámolót saját neve alatt publikálta a Scientific Memoirsban. A fordítást Babbage-nek is megmutatta, aki megkérdezte, hogy miért nem írt inkább egy eredeti cikket. Lady Lovelace erre megírta a cikk bővített változatát, amelyben kijavított néhány komoly hibát is, amit Babbage elkövetett. Írásában összehasonlítja a számológépet Jacquard 1801-es szövőszékével: “Ez algebrai mintákat sző, ugyanúgy, ahogy Jacquard szövőszéke virágokat és leveleket”. Megismerkedésük után aztán munkatársak lettek. Ada Lovelace javasolta Babbage-nak, hogy ne decimális, hanem bináris formában tárolja a számokat. Szintén ő találta ki, hogy hogyan lehetne a géppel egy utasítás-sorozatot többször végrehajtatni.
Az Ada Lovelace által fordított és jegyzetekkel ellátott cikket tekintik az első számítástechnikai publikációnak.
Halálát 36 éves korában érvágás miatti gyengeség és elvérzés okozta, amelyet méhrákja miatt kellett elvégezni. 1980-ban az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma elfogadta az új programozási nyelvet, amelyet Ada Lovelace-ről ADÁ-nak neveztek el. A Microsoft-termékek eredetiségét igazoló hologramon is az ő képe látható.

A gép
1833-ban a differenciagép elveinek továbbfejlesztésével tervezte meg Babbage az Analytical Engine-t (analitikus gépet). A gép elkészítéséhez a kormánytól kapott elõlegként 17 000 font támogatást, de a saját tõkéjébõl is ráköltött mintegy 20 000 fontot. A kormány 1842-ben, miután még mindig nem voltak látható eredmények, megvonta támogatását Babbage munkájától. (“Mi lenne, ha a gépet arra használnánk, hogy számolja ki, mikor fog működni?” — élcelődött Robert Peel miniszterelnök.) Ez a gép teljes egészében sohasem épült meg, pedig a modern számítógépek sok sajátságával rendelkezett. Babbage univerzális gépet tervezett, amely adatbeviteli és eredmény-kiviteli egységből, számolóműből és részeredmény-tárolóból állt volna. A gép lyukkártyákról olvasta volna be az információkat, tudott volna utasításokat és adatokat tárolni, matematikai műveleteket végrehajtani és adatokat kinyomtatni. Lyukkártyák vezérelték volna a tulajdonképpeni számítási folyamatokat is. Megjelent a feltételes vezérlésátadás ötlete: egy szám előjelének függvényében a gép kétféleképpen folytatta volna működését. A tárolómű 200 részeredmény tárolására lett volna alkalmas. Erre a célra 1000 db, egyenként 50 fogaskereket tartalmazó oszlopot tervezett Babbage. Haláláig ezen a gépen dolgozott, bár az építése már kezdetben megakadt: a kor finommechanikai lehetõségeivel ezt a gépet nem lehetett elkészíteni. Ha megépült volna, egy futballpálya területét foglalta volna el és öt gőzgép energiája kellett volna a működtetéséhez. A gép működési elvei miatt azonban sok történész Babbege-et és a munkatársát, Augusta Ada Lovelace matematikust tartja a modern digitális számítógép igazi feltalálójának.