Érdekes megfigyelést tettem Stockholm utcáin sétálva. Egyrészt sok fiatalt (nem iskoláskorút, mert azok nyilván hétközben tanulnak), huszon- és harmincévest látni, a nők nagy része remek reklámarca lenne a hazai divatlánc, a H & M plakátjaihoz. (Ja, a svédek egyáltalán nem mind szőkék.) Ami a magyarok számára is megszívlelendő lenne: a nők nagyon visszafogottan, vagy egyáltalán nem sminkelnek, hanem természetesen (jól) néznek ki.
A másik feltűnő dolog a sok jólöltözött, fitt, aktív idős (mondjuk 60 feletti). Nem amerikai turisták, hanem a helyiek, akik jönnek-mennek, bicikliznek, intézik az ügyeiket, mennek az unokákért az oviba-suliba, kávéznak, vásárolnak. 
Vagy éppen boule-t (pétanque-ot) játszanak, mint itt ez a kis csapat, akik a királyi palota előtti téren (kifejezetten ehhez a játékhoz kialakított pályán?) álltak neki játszani. Felhívnám a figyelmet a profi felszerelésekre: centi, mágneses bot a golyók összeszedésére, kesztyű és rongy, saját golyókészlet.
Akiket viszont alig látni: a középkorúak, a 40-esek és 50-esek. Na most vagy én voltam figyelmetlen, vagy napi 12 órában dolgoznak, vagy mind 30-asnak néznek ki a nagy jólétben.
És még egy érdekesség. Bár már kezd elcsépelt lenni, hogy Svédország a nők és férfiak egyenlőségének hazája (ami persze nem igaz, de hát hozzánk képest elég jól állnak), de én most első kézből megtapasztalhattam, hogy ott valóban van a gyerekeknek apjuk is, és ez látható is. Konkrétan több apukát láttam babakocsit tolni, mint anyukát (leszámítva a hétvégét, amikor a családok együtt sétáltak, amihez számtalan park áll rendelkezésükre).
Itt éppen vasárnapi focizás látható. :)
Azt már Magyarországon is tudjuk - pl. az Ikea katalógusoknak köszönhetően - hogy a svédek a család fogalmát sokféleképpen értelmezik, vagyis úgy, ahogy az a valóságban kinézhet. És ez megjelenik akár egy áruház katalógusában, akár egy múzeum plakátján is, én legalábbis erre gondoltam, amikor a Történeti Múzeum plakátját láttam, amin a szlogen - Viking nyár az egész családnak - mellett egy apukából, egy kisfiúból és egy kislányból álló család látható.
Hova tűntek a középkorú svédek?
2008.09.17. 09:25 Statler
6 komment
Címkék: család gyerek férfiak nők svédország stockholm
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://statlerandwaldorf.blog.hu/api/trackback/id/tr17662142
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
hallohallo · http://britesite.blogspot.com/ 2008.09.18. 14:34:23
ó de jól hangzik!
és milyen rohadt messze vagyunk ettől.
(nemrégi, kicsit témába vágó, miskolci élményeimről írtam itt:
britesite.blogspot.com/2008/09/iparvrosban-jrtam.html
teljesen hervasztó.)
és milyen rohadt messze vagyunk ettől.
(nemrégi, kicsit témába vágó, miskolci élményeimről írtam itt:
britesite.blogspot.com/2008/09/iparvrosban-jrtam.html
teljesen hervasztó.)
Melissa · http://www.melissaofficinalis.blogspot.com 2008.09.24. 13:43:27
Érdekes, hogy tetszenek a svéd nök.
Augusztus végén egy kávézóban ültünk a spanyol barátnömmel. Minképpen akkor jöttünk vissza otthonról. Én Magyarországról, ö meg Spanyolországból, és mindketten azon keseregtünk, hogy ez mennyire nehezünkre esett. "A spanyol nök gyönyörü színes ruhákat hordanak nyáron" - mondta. - "Nézz ki az üvegen, milyen színeket látsz a svéd nökön." Számolni kezdtük a járókelöket az utcán. Mindenki fekete, fehér, szürke színeket viselt és nadrágot. Pedig az üzleten az idén, hál´istennek, tele vannak színes ruhákkal. Szóval nekünk hiányzik a jólöltözöttség és a smink. Akik itt nagyon jól ápoltak, azok az iráni nök. Valahogy ök nem olvadnak be az átlagba, ahogy mi, sajnos.
Az egyenjogúság viszont igaz. A svéd férjeink valóban besegitenek a házimunkába. Így nevelték öket. De! Ne várd el, hogy mondjuk kinyissák számodra az ajtót, ha belépsz valahová, vagy hogy a kávédat egy férfi fizesse. Nekem ez hiányzik.
Melissa
Augusztus végén egy kávézóban ültünk a spanyol barátnömmel. Minképpen akkor jöttünk vissza otthonról. Én Magyarországról, ö meg Spanyolországból, és mindketten azon keseregtünk, hogy ez mennyire nehezünkre esett. "A spanyol nök gyönyörü színes ruhákat hordanak nyáron" - mondta. - "Nézz ki az üvegen, milyen színeket látsz a svéd nökön." Számolni kezdtük a járókelöket az utcán. Mindenki fekete, fehér, szürke színeket viselt és nadrágot. Pedig az üzleten az idén, hál´istennek, tele vannak színes ruhákkal. Szóval nekünk hiányzik a jólöltözöttség és a smink. Akik itt nagyon jól ápoltak, azok az iráni nök. Valahogy ök nem olvadnak be az átlagba, ahogy mi, sajnos.
Az egyenjogúság viszont igaz. A svéd férjeink valóban besegitenek a házimunkába. Így nevelték öket. De! Ne várd el, hogy mondjuk kinyissák számodra az ajtót, ha belépsz valahová, vagy hogy a kávédat egy férfi fizesse. Nekem ez hiányzik.
Melissa
Statler · http://statlerandwaldorf.blog.hu 2008.09.24. 15:31:40
Hm, az én italomat (sőt, kajámat) mindig a pasi fizette, persze ebben asszem, benne volt az is, h én voltam a "vendég", aki itt most turista. Egy alkalommal volt, h a második körnél ragaszkodtam hozzá, h én fizessem mindkettőnknek.
Amúgy szívesen lemondanék a meghívásról vagy az előreengedésről (ami amúgy már rég nem divat Mo-n sem, legalábbis nem mindenkinél) az egyenlőbb otthoni munkamegosztás, egyenlő fizetések, stb stb-ért cserébe. ;-)
A ruhák színességéről nem tudok nyilatkozni, mert idén amúgyis divatszín volt a szürke, de a sminkeletlenség nekem nagyon tetszik. Sokkal természetesebbek.
Amúgy szívesen lemondanék a meghívásról vagy az előreengedésről (ami amúgy már rég nem divat Mo-n sem, legalábbis nem mindenkinél) az egyenlőbb otthoni munkamegosztás, egyenlő fizetések, stb stb-ért cserébe. ;-)
A ruhák színességéről nem tudok nyilatkozni, mert idén amúgyis divatszín volt a szürke, de a sminkeletlenség nekem nagyon tetszik. Sokkal természetesebbek.
hallohallo · http://britesite.blogspot.com/ 2008.09.25. 16:03:28
hihi, pár napon belül többedszer futok bele ebbe a "kinyitja az ajtót előtted"-dologba, máshol megspékelve az "átadja a nőnek a helyét a buszon"-mítosszal.
egyetértek statlerrel, én ezekről szívesen lemondanék az említettekért cserébe, de nem kell lemondanom, mert kvázi nem is léteznek. (most komolyan, létezik olyan ma élő nő, akinek szimplán a női mivolta, és nem egyéb kriplisége miatt átadták volna a helyet a négyes-hatoson? urban legend.)
szerencsémre a kilincset remekül kezelem, a kabátomat magamtól is fel tudom venni, de ami még fontosabb, általában van annyi keresetem, hogy a kávémat magamnak fizessem, sőt alkalomadtán meg is hívhassam a velem kávézókat (nemtől függetlenül).
amúgy finnországban járva, mindent a vendéglátóink fizettek (vendéglátó és vendég nemétől függetlenül, ismét), nem engedték egyszer sem, hogy kinyissuk a pénztárcánkat, valószínűleg hozzátartozik az udvarias vendéglátáshoz.
(fekete-szürke ruhák, rulez :))
egyetértek statlerrel, én ezekről szívesen lemondanék az említettekért cserébe, de nem kell lemondanom, mert kvázi nem is léteznek. (most komolyan, létezik olyan ma élő nő, akinek szimplán a női mivolta, és nem egyéb kriplisége miatt átadták volna a helyet a négyes-hatoson? urban legend.)
szerencsémre a kilincset remekül kezelem, a kabátomat magamtól is fel tudom venni, de ami még fontosabb, általában van annyi keresetem, hogy a kávémat magamnak fizessem, sőt alkalomadtán meg is hívhassam a velem kávézókat (nemtől függetlenül).
amúgy finnországban járva, mindent a vendéglátóink fizettek (vendéglátó és vendég nemétől függetlenül, ismét), nem engedték egyszer sem, hogy kinyissuk a pénztárcánkat, valószínűleg hozzátartozik az udvarias vendéglátáshoz.
(fekete-szürke ruhák, rulez :))
Statler · http://statlerandwaldorf.blog.hu 2008.09.26. 10:18:09
Amúgy meg Magyarországon, de legalábbis Budapesten, abszolút nincs már híre-hamva sem az emlegetett udvariasságnak, és nem csupán nőkkel, de idősekkel, terhesekkel, stb szemben. Szóval én sem siránkoznék olyanon, ami már nincs is. Ezeknek az udvariassági normáknak annakidején az volt az értelme, h az emberek közlekedését (konkrétan és társadalmi értelemben) szabályozzák és egyértelmű legyen, ha egy nő és férfi belépne egy helyre pl. akkor ki megy előre, ne ütközzenek össze, stb. De mivel a szabályok felhígultak, vagyis 1. sokan már nem is ismerik ezeket, 2. sokan ismerik, de nem alkalmazzák, ezért inkább csak maga ellen hat, és összeütközésekhez (is) vezethet, ha valaki megpróbálja alkalmazni, és a másik mondjuk nem ismeri. A kávéra, egyébre meghívás meg sztem tökre személyfüggő (függ a két személy közötti viszonytól, társadalmi, anyagi helyzetüktől). Pl. simán hívott meg engem már férfi és nő is, és hasonlóan én is hívtam meg már férfit és nőt is.
manta77 2008.12.16. 00:43:46
Sziasztok!
Én most tanulok svédül, többek között azért, mert szeretnék majd kint élni. A nyelvtanárnőmnek nagyon sok élménye van kintről, melyeket el szokott mesélni elrettentés (??:)) képpen. Szóval azt mesélte, hogy tényleg nem szokás az ajtókinyitás meg a kabátfelsegítés, de szerintem ezek semmiképpen nem a nők bénaságára utalnának, pusztán gesztus, hogy az éppen veled levő nőt oltalmazd, védd, segítsd, pusztán női mivolta miatt. Lehet, hogy csak én látom így, de majd csak megszokom valahogy:)) Nálunk meg nem az emancipáció miatt ilyenek az emberek (pl villamoson meg hasonló, bár engem még úgy neveltek, hogy adjam át a helyem, és ha nem forgatom a fejem végig ülés közben hogy kinek adhatom át, végül lecsesznek, hogy miért nem álltam fel, még nekem van lelkiismeret-furdalásom) egyszerűen csak bunkók...:(
Ja és a kávémeghívásról. Legyen szó egy randiról, esetemben mondjuk két nő randizik, de vagyünk klasszikus példát:) Hát én úgy ott hagyom faképnél azt a pasit/nőt aki randira hív és nem akar fizetni a végén. Majd én akkor eldöntöm akarom-e fizetni az én részem. De akkor bizony érezze magát elég rosszul, mert akkor nem lesz második alkalom.
Mások a sévdek és meg kell szokni, de remélem ott megtalálom azt amit itthon már nem...
szép napot.Zs.
Én most tanulok svédül, többek között azért, mert szeretnék majd kint élni. A nyelvtanárnőmnek nagyon sok élménye van kintről, melyeket el szokott mesélni elrettentés (??:)) képpen. Szóval azt mesélte, hogy tényleg nem szokás az ajtókinyitás meg a kabátfelsegítés, de szerintem ezek semmiképpen nem a nők bénaságára utalnának, pusztán gesztus, hogy az éppen veled levő nőt oltalmazd, védd, segítsd, pusztán női mivolta miatt. Lehet, hogy csak én látom így, de majd csak megszokom valahogy:)) Nálunk meg nem az emancipáció miatt ilyenek az emberek (pl villamoson meg hasonló, bár engem még úgy neveltek, hogy adjam át a helyem, és ha nem forgatom a fejem végig ülés közben hogy kinek adhatom át, végül lecsesznek, hogy miért nem álltam fel, még nekem van lelkiismeret-furdalásom) egyszerűen csak bunkók...:(
Ja és a kávémeghívásról. Legyen szó egy randiról, esetemben mondjuk két nő randizik, de vagyünk klasszikus példát:) Hát én úgy ott hagyom faképnél azt a pasit/nőt aki randira hív és nem akar fizetni a végén. Majd én akkor eldöntöm akarom-e fizetni az én részem. De akkor bizony érezze magát elég rosszul, mert akkor nem lesz második alkalom.
Mások a sévdek és meg kell szokni, de remélem ott megtalálom azt amit itthon már nem...
szép napot.Zs.
Legutóbb ezt írtátok