Bázelről nem túl sokat tudtam, talán csak azt, hogy itt tartotta Herzl 1897-ben az első cionista világkongresszust, s hogy az egyeteme a legrégibb az országban, 1460-ban alapították. És a Münsterben, ebben a gyönyörű templomban van Erasmus eltemetve.

A Münsterplatznak két nevezetessége van. Az egyik maga a templom, fantasztikus román stílusú kapujával és szobraival.

A másik egy kisalakú szobor, egy régi ház kapuja fölött áll. Ebben a házban élt Isaac Iselin (1728-1782) jogász, a felvilágosodás korának filozófusa boldogan és elégedetten, családjával, 9 gyermekével, mint Bázel város jegyzője.

Foglalkozott alkotmányjoggal, de érdekelte a görög filozófia és a Biblia, az oktatás és a nevelés tudománya is.

Támogatója és barátja volt Pestalozzinak, a nagy nevelésügyi gondolkodónak. 1752-ben találkozott Párizsban Rousseau-val, s ez nagy hatással volt rá, bár ellentétben a nagy franciával, ő úgy gondolta, hogy az emberiség története során egyre jobb lesz. S mivel véleménye szerint az emberi jogok egyformán adottak mindenki számára, s ebben mégis sokan szükséget szenvednek, meggyőzte a város üzletembereit, hogy ha már kerestek a városon, akkor költsenek is rá, érezzék kötelességüknek a jótékonykodást. 1755-ben az Egy emberbarát filozófiai és patrióta álmai című kötete íróvá avatta. 1764-ben jelent meg nagy műve, Az emberiség története. Egész életében a közjó érdekében fáradozott, ötletadója és alapítója volt egy társaságnak (Társaság a Közjó támogatására), mely a szegények és betegek segítését tűzte ki célul, s mely társaság a mai napig működik Baselben.

Mindezt megtudhatjuk, ha betérünk a régi házba, mert a róla elnevezett kávézó-vendéglőben az étlap első oldala a kávéház névadójának életét ismerteti.

Vasárnap van, ebédidő. Baráti társaságok, családok ülnek a nyersfa asztalok körül. Kétféle menü kapható, húsos és vegetáriánus. Mindegyikhez nagy tányér forró finom zöldségkrémleves jár. Az első kanál után érezzük, jó helyre jöttünk. Hála Izsáknak, a jótevőnek.