Romy Schneider hetven éves lenne„Mi vagyunk Németország legjobban gyűlölt asszonyai” – idézi Alice Schwarzer, a híres feminista, az Emma magazin alapító-főszerkesztője Romy Schneidert, amikor megismerkedésük körülményeire emlékezik. 1971-ben azért hívta fel telefonon a színésznőt, hogy kérje, csatlakozzon az abortusz legalizálásáért indított harchoz. „Nem volt ez annak idején veszélytelen, hiszen sosem tudhattuk, mikor szűnik meg az állásunk, vagy mikor csönget be egy rendőr. Romy egy pillanatig sem habozott, azonnal azt felelte: Szívesen. Öt évvel később, Berlinben találkoztunk, s ő olyan kedves, nyitott volt, mintha régi barátnők lennénk” – meséli Schwarzer.
„Mikor a nevét hallom, mindig az jut eszembe, hogy még élhetne, mint Jeanne Moreau, aki még nyolcvan fölött is, mint színésznő és mint elismert személyiség, szerepel a nyilvánosság előtt. És ő már milyen régen halott.”
Hogy mi a mítosz titka? Az, hogy Romy személyiségében az erő és a sebzettség, a szenvedély és a bizonytalanság egyszerre volt megfigyelhető. Nagyon korán, fiatalon választott egy határozott utat, amin mint nő, asszony, színésznő haladt, mindig a nyilvánosság előtt. Alig volt magánélete, s talán ez volt a tragédiája is. Nagyon gyorsan lett híres, nagyon sokat dolgozott, s nehéz volt a saját életét élni a szerepek mellett. Vajon hatott-e a hetvenes évek feminista mozgalmára Romy? Nem, inkább a mozgalom hatott rá. Nem véletlen, hogy az Emma magazin első számában vele jelent meg egy hosszú interjú.
A Sissi-trilógia máig népszerű a fiatalok körében is, holott az a nőkép, amit a film fest, eléggé elavultnak látszik. Alice Schwarzer csak Romy halála után látta a filmet, addig giccsnek tartotta. De nem volt igazam- mondja, hiszen olyan friss, olyan tehetséges benne. Nem véletlenül hozta meg számára a világhírt.
Romy Schneidernek talán kissé túlságosan is ideális elképzelése volt házasságról, férfiakról és családról. Csalódnia kellett, mint sokaknak. De neki talán még többet, hiszen magánélete tragédiákkal volt teli. „Ő mindent – folytatja Schwarzer –százötven százalékig akart teljesíteni, mint színésznő, mint szerelmes, mint társ, mint anya. Nem tudott kompromisszumot kötni, megalkudni. Ez ma is sok fiatal nő problémája. A férfiak dominálta társadalom még mindig nem biztosítja a nők számára azt, hogy élni is tudjanak a megszerzett jogaikkal – fejezi be Alice Schwarzer, akinek Mythos und Leben (Mítosz és élet) alcímmel új kiadásban jelent meg kötete a színésznőről.
A filmen bármire képes vagyok, az életben semmire
2008.09.10. 08:41 Waldorf
Szólj hozzá!
Címkék: film nő
A bejegyzés trackback címe:
https://statlerandwaldorf.blog.hu/api/trackback/id/tr97656663
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Legutóbb ezt írtátok