HTML

Statler & Waldorf - a kritikus páholy

Társadalom- és kultúrkritika, turizmus, városszeretés, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőséget érintő témák. Egy blog Statler és Waldorf kritikai hozzáállásával, de korántsem a páholyból szemlélve a dolgokat.

Legutóbb ezt írtátok

Kulcsszavak

admont (1) ajánló (31) állat (1) alma mahler (1) altaussee (1) amerika (13) antsy pants (1) austen (1) ausztria (45) barcelona (4) bécs (68) berlin (3) betancourt (1) bhuttó (1) bicikli (5) biznisz (1) bkv (6) blog (6) bölcsőde (4) brandauer (1) brotherhood of man (1) brüsszel (1) budapest (25) bük (1) bulvár (3) bűn (2) burgenland (1) celine dion (1) cirkusz (1) civil kurazsi (4) civil kurázsi (24) collegium hungaricum (1) család (14) családtámogatás (7) csalogány (1) culturawien (1) david bowie (2) del ponte (1) demokrácia (1) díj (1) diszkrimináció (1) divat (1) dixie chicks (1) dizájn (3) donovan (1) döntéshozatal (5) ebh (1) egyház (2) élet gondolatébresztő közélet kritika megmondás tudomány vélemény (1) emberi jogok (4) emberkereskedelem (1) emma thompson (1) ensz (3) építészet (5) erőszak (21) étel ital (15) étterem (9) eu (3) európa (7) falk miksa (1) fats domino (1) fejlesztés (2) feminizmus (3) férfiak (14) film (23) foci (2) fogyatékos (6) fotó (6) franciaország (1) fürdő (2) gary oldman (1) gazdaság (8) gender mainstreaming (5) george harrison (1) gondolatébresztő (1) gosausee (1) gyerek (21) háború (2) hallmark (1) háztartás (3) heinz fischer (1) helyek (9) hobbi (1) holokauszt (3) humor (2) i. erzsébet (1) időjárás (1) india (3) internet (3) irán (1) irodalom (14) iszlám (1) isztambul (2) izland (2) jane birkin (1) japán (2) jeruzsálem (2) joan baez (1) john lennon (1) jugoszlávia (1) juno (1) kánaán (1) katie melua (1) kerekesszékes (8) kiállítás (18) kimya dawson (1) kína (1) koelbl (1) koestler (1) költözés (1) konferencia (5) könyv (12) korcsula (1) kórház (1) kőszeg (1) kosztolányi (2) középkor (1) közlekedés (17) kreatív (4) kritika (26) kt tunstall (1) kultúra (9) kvóta (10) lámpás (1) lapszemle (34) leonard cohen (1) lift (1) lmbt (12) (1) london (1) los angeles (2) lustig (1) luz casal (1) maci (1) márai (1) máv (3) megmondás (1) menekült (1) mese (2) műgyűjtők éjszakája (1) munka (6) napló (1) németország (2) nemi erőszak (3) nemzetkép (1) népesedéspolitika (2) nina simone (1) (31) nők (91) norvégia (1) nyelv (3) oecd (1) oktatás (4) padova (1) pakisztán (1) pápa (1) párizs (4) paul mccartney (1) pécs (1) persepolis (1) pink floyd (1) plassnik (1) polcz alaine (1) politika (30) pozsony (1) programok (1) prostitúció (6) pürgg (1) pusa (1) rasszizmus (1) regisztrált élettársi kapcsolat (1) reklám (12) remíz (1) roma (1) ruszt (1) salzburg (2) san diego (2) schwartzer (1) skansen (1) something (1) sport (4) stockholm (4) svájc (6) svédország (8) swarowski (1) szabadság (1) szexizmus (6) szexuális felvilágosítás (1) színház (4) szobor (2) szoftver (1) szombathely (1) szórakozás (1) sztereotípia (4) szülés (3) tanulás (1) tehén (1) temető (2) tenerife (2) terrorizmus (1) test (3) tévé (9) them (1) the beatles (1) the who (1) történelem (22) törvény (2) tudás (1) tudomány (7) turizmus (34) ünnep (28) űrkutatás (2) valcer (1) van gogh (1) vapiano (1) város (41) varsó (1) vécé (4) velence (4) víz (1) wahorn (1) wellness (1) wikigender (1) wikipedia (1) zaklatás (3) zene (31) zöld (14) zsidó (3) Címkefelhő

Kis színesek Kaliforniából

2008.01.13. 22:41 Waldorf

Amerikai jegyzetek 4.
(Pankának ajánlva)

A los angelesi hotelben a szokásos szent biblia helyett Hemingway Az öreg halász és a tenger című regénye fekszik az éjjeliszekrényen, s a televízió mellett a Moulin Rouge dvd-je, két cédé, Frank Sinatra és egy kitűnő válogatás a legjobb fekete jazzénekesnőktől. A polcokon érdekes albumok régi városképekkel és egy másik a modern amerikai építészetről. A ruhásszekrényben vasalódeszka vasalóval, a polcon elemlámpa. A kádnál kis delfin gumiból, gyertya egy szép világoskék üveg tartóban, hozzá hosszú gyufa. Nagyon gondosak.

Santa Monica sétálóutcáján egyik Starbucks a másikat éri, mi egy kis teraszra ülünk ki, benn sok-sok különböző méretű kivetítőn a férfiak sportműsorokat néznek, fogadásokat is köthetnek. Délelőtt tizenegy óra, ürülnek az óriási tálak, paradicsomos bab, sonka, sült virsli, xxl-es omlettek és kecsap mindenütt. Literes korsó sörök. A plafont beborítják a rendszámtáblák.




























A sétálóutcán télikabátba, fülessapkába öltözött hajléktalanok tolják bevásárlókocsijukat, nylonzacskók lógnak körben, pokróc, termosz, papírzacskókban élelmiszer, kispárna, minden, ami az élethez kell. Később a tengerpartra néző sétány melletti parkban látjuk őket újra, már a hálózsákjukba burkolózva.

Mexikói vendéglő San Diegóban, nagyon kövér fiatal pár ül a mellettünk lévő asztalnál, a lány hajában fehér műanyagvirág, karja combvastagságú, hosszan tanulmányozza az étlapot, miközben az asztalon a hatalmas kupac chips lassan elfogy. Ez volt az előétel.

Hotel Del Coronado – a híres szálloda, ahol a Van, aki forrón szereti zárójelenetei játszódnak, már készül a jégpálya a pálmák alatt. A homokos part szegélyén több pár cipő sorakozik, tulajdonosai nyilván mezítláb sétáltak tovább a finom langyos homokban. S ha visszajönnek, néhány helyen lábat is moshatnak, mielőtt újra belebújnak a cipőikbe.





































Los Angeles – Spago – állítólag a város egyik legjobb étterme, Wolfgang Puck a tulaj, az osztrák mesterszakács, akinek nemcsak vendéglő-hálózata van, de különféle termékeket is jegyez. A wc-re menet fura „szobor”, polcokon cipők sorakoznak, mindegyikben zöldség.





































Oldtown – San Diego – bazárváros, óriási Frida Kahlo-kultusz, babák, képek, trikók, halálfejes hamutartók, színes keresztek minden méretben, ugyanez utolsóvacsorával és atya-fiu-szentlélekkel, szentek szobrai, cowboykalapok, poncsók, ékszerek, képeslapok, tökhangszerek, sok-sok Mária szobor és néhány színes pápa üldögél a polcokon.
Aztán egy egyszerű faépület, Old Town Galerie, s igazi kincseket találunk, számozott fekete-fehér fotók, szép keretben, a LIFE magazin fotósainak kiállítása. Többek között Alfred Eisenstadt híres képei. Eisenstadt (1898-1995) első nagy sikerét az 1929-es Nobeldíj-kiosztásról készült fotóival aratta, többek között Thomas Mannról készített felvételeivel. Nevezetesek fotói Goebbelsről, Hitlerről, Mussoliniról, G. B. Shawról és Marlene Dietrichről. 1935-ben emigrált az Egyesült Államokba, s lett a Life fotósa.





































Ötvenes évek – hatvanas évek nosztalgia-boltja – minden, ami Elvis és Beatles, régi autó és cukorka, lemezek, különböző méretű fotók, trikók, zoknik, táskák és persze cd-k, képeslapok és bádogképek, dobozok és réginek kinéző rádiók, minden, csak költsük a pénzt. Amit majd elajándékozunk vagy nem tudunk hova tenni, bekerül egy fiók mélyére. De ott, a boltban ugy érezzük, muszáj megvenni.

Seaport village, San Diegóban a tengerparton – apró házakból álló bevásárlóközpont, teraszokkal, kis parkokkal, s természetesen hatalmas műfenyőfával. Valaki egy rózsaszín hálós babakocsit tol, tele plüssállatkákkal, külön rekeszben enni és innivaló. A kocsi a kutyusé, most épp sétál, de ha elfárad…




























San Diego La Yolla – a tenger fölé nyúló kilátónál az állatvédők standja, s egy tábla: a fókák ma 10. 30-kor elmentek, mert két úszó megzavarta őket. Úgy látszik, szerencsénk van, mert mégis visszajönnek, ahogy a képen látszik.

Remeg a levegő a homok fölött. Futók lihegnek, görkorcsolyázó apuka tolja a babakocsit, a santa monicai tengerparti vidámpark körvonalait a délelőtti pára belepi. A homokos part mellett az úton végig faépületek, kiszáradt, repedezett fehér festék, elszáradt növények a teraszon, napszítta csíkos ernyők, üres udvarok, teraszok. Bekukkantok egy ablakon, benn hatalmas kalitka, az óriási tarka papagáj kívül a kalitkán, az asztalon ül. Mint egy Marquez regényben.

Downtown – felhőkarcolók a los angelesi belvárosban. A korán lenyugvó nap narancssárgára fest mindent, a magas házak tükörfalain éles kontúrt rajzol a szemközti épület. Köztük többszintes park és szökőkút, vízesés, mozgólépcső. A közelben a fantasztikus koncertterem, egészen különleges építészeti megoldás, Frank Gehry tervezte, 2003-ban nyílt, a los angelesi filharmonikusok otthona.




























Alig néhány száz méterre egy másik világ, zajos, ócska kis üzletek, tarka festett tűzfalak, spanyol feliratok, használt telefonok és esküvői ruhák. A közelben a város egyik legrégibb műemléke, az 1893-ben épült Bradbury-ház, egyike a megmaradt viktoriánus épületeknek, kovácsoltvas szerkezet, átriumos belső udvar, nyitott lift és két kövér fekete biztonsági őr. Ugyanis irodák működnek benne, csak a félemeletig lehet menni.

Berend T. Ivánék kertjéből – megcsodáljuk a bőven termő citromfát is – csodás a kilátás az esti Los Angelesre, olyan, mint egy ismerős amerikai film, az autópályákon araszolók ezernyi apró fényével. Néha felhallatszik a völgyből a prérikutyák ugatása.

Szólj hozzá!

Címkék: turizmus amerika

A bejegyzés trackback címe:

https://statlerandwaldorf.blog.hu/api/trackback/id/tr46296234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása