A WC-szemle folytatódik...
Nincs annál kellemetlenebb, mint amikor az emberre épp az utcán, városnézés közben rájön a... Ilyenkor be kell ülni valahová, fogyasztani valami csekélységet, hogy legálisan látogathassuk a helyiség mellékes részét.
Ha csak nem találunk tiszta nyilvános vécéket. Bécsben 379 darab található ezekből a városban, azt hiszem, ez azért több, mint Pesten. Van néhány igazán exkluzív toalett, amit, ha kell, ha nem, érdemes felkeresni. A Grabenen található földalatti illemhely 1905-ben épült, szép csempeburkolata és elhúzható üveges faajtói mesterművek. A megnyitásról annak idején a Wiener Zeitung is beszámolt, külön kiemelte a praktikus modernség és a költészet összhangját, mely a kristályedényekben élő aranyhalakban és a virágzó kaméliákban testesült meg. Ezeket már nem találjuk, csak a tisztaságot. A műemlékké nyilvánított helyiséget ötven centért használhatjuk.
Még ennél is híresebb az Opera melletti aluljáróban (Karlsplatz U Bahn) a Vienna Opera Toilet, festett falai között stílszerűen zene szól.
A budapesti Lövölde térihez hasonló zöld épülethez hasonlót is sokat találunk a városban, többségük az 1880-as évek óta várja a rászorultakat.
2008 a tisztálkodási alapellátás nemzetközi éve lesz. A világ népességének 42 százaléka nem jut elegendő tisztálkodási lehetőséghez, a projekttel azt szeretnék elérni, hogy ez az arány 2015-ig a felére csökkenjen.
Kis ajánlat a szakirodalomból:
Daniel Furrer: Wasserthron und Donnerbalken – eine kleine Kulturgeschichte des stillen Örtchens – Primus Verlag, 2004.
Pernilla Stalfelt: Kakikönyv – Vivandra Könyvek 2006.
Pivó Ágnes: WC Requiem, magánkiadás 2007. 11. 02.
Werner Pieper: Kakadémia – az emberi ürülék kultúrtörténete – Háttér Kiadó 1997.
Nincs annál kellemetlenebb, mint amikor az emberre épp az utcán, városnézés közben rájön a... Ilyenkor be kell ülni valahová, fogyasztani valami csekélységet, hogy legálisan látogathassuk a helyiség mellékes részét.
Ha csak nem találunk tiszta nyilvános vécéket. Bécsben 379 darab található ezekből a városban, azt hiszem, ez azért több, mint Pesten. Van néhány igazán exkluzív toalett, amit, ha kell, ha nem, érdemes felkeresni. A Grabenen található földalatti illemhely 1905-ben épült, szép csempeburkolata és elhúzható üveges faajtói mesterművek. A megnyitásról annak idején a Wiener Zeitung is beszámolt, külön kiemelte a praktikus modernség és a költészet összhangját, mely a kristályedényekben élő aranyhalakban és a virágzó kaméliákban testesült meg. Ezeket már nem találjuk, csak a tisztaságot. A műemlékké nyilvánított helyiséget ötven centért használhatjuk.
Még ennél is híresebb az Opera melletti aluljáróban (Karlsplatz U Bahn) a Vienna Opera Toilet, festett falai között stílszerűen zene szól.
A budapesti Lövölde térihez hasonló zöld épülethez hasonlót is sokat találunk a városban, többségük az 1880-as évek óta várja a rászorultakat.
2008 a tisztálkodási alapellátás nemzetközi éve lesz. A világ népességének 42 százaléka nem jut elegendő tisztálkodási lehetőséghez, a projekttel azt szeretnék elérni, hogy ez az arány 2015-ig a felére csökkenjen.
Kis ajánlat a szakirodalomból:
Daniel Furrer: Wasserthron und Donnerbalken – eine kleine Kulturgeschichte des stillen Örtchens – Primus Verlag, 2004.
Pernilla Stalfelt: Kakikönyv – Vivandra Könyvek 2006.
Pivó Ágnes: WC Requiem, magánkiadás 2007. 11. 02.
Werner Pieper: Kakadémia – az emberi ürülék kultúrtörténete – Háttér Kiadó 1997.
Legutóbb ezt írtátok