Kis vécészemle

Salzburg – Kongresszusi Központ. A jamaicai jazz-zongorista, Monti Alexander koncertjének szünetében a női vécé előtt – szokás szerint – kígyózik a sor. Az előtérből vezető folyosó jobb oldalán nyíló fülkék ajtaján felirat: pissoir. Mindenki a balra tart. Aztán egy vállalkozó szellemű nőtárs megunja, benyit jobbra, bemegy, s dolga végeztével távozik. Mások is bátorságot kapnak, mindjárt gyorsabban fogy a sor. Mi is bekukkantunk az ajtón, valóban a férfi vécékben szokásos magas kagyló, mellette vécépapír-tartó, s a falon magyarázó felirat. Úgy látszik, még itt is újdonságnak számít a női piszoár. A magyarázat talán az, hogy a nők többsége – állítólag – nem szívesen ül a vécédeszkára, s ez a megoldás higiénikus. Szinte állva, kicsit megroggyantott térddel kell – vigyázat, háttal! – a vécécsésze fölé ereszkedni. Mivel már baloldalon elvégeztük dolgunkat, majd legközelebb próbáljuk csak ki a piszoárt, melyet egyébként a bécsi Rathaus melletti diáktanyán, az Einstein vendéglőben is megtalálhatunk.

Bad Mittendorftól nem messze az út mentén virágos-kertes vendégfogadó. A vécéjében széles választékban megtalálható mindaz, amire – legalábbis a vendéglősnő(né) szerint – a nőknek szüksége lehet: különböző méretű tamponok és betétek, arctisztító vatta és kendő, szemfesték-szemceruza-szempillaspirál, többféle színű rúzs, arc- és kézkrémek, bontófésű és hajkefék. A vendégek ott töltött idejét figyelve arra a megállapításra jutottam, hogy nem veszik igénybe a szépítkezési eszközöket, talán csak jólesően konstatálják, hogy valaki végre rájuk is gondolt.

Sok helyen élővirágcsokor vagy színes tálakban potpourri illatosít. Salzburg felé menet, a Jagdhof vendéglőben (mely különben a Sheraton Arabella ötcsillagos hotel része)
a vécébe belépő hirtelen megsokszorozódik a plafonon és két oldalt a mosdók fölötti tükrökben. A vécé tiszta, az ajtókon és falakon apró „vadász” minta, a tisztaság és a virágok sem tudják azonban elnyomni a lefolyóból visszajövő csatornaszagot.

Hálistennek egyre több helyen a papírtörölközők váltják fel a berregő, forró levegőt fújó kézszárítókat. A vendéglátóhely színvonalának egyik mércéje lehet, hogy milyen finom papírt használ a fülkékben és az előtérben egyaránt. A legjobb helyeken puha, összehajtogatott kis textil kéztörlő kendőket találunk. Legérdekesebb megoldás, amikor ezek egy krómcsőre fűzve sorakoznak, s a használat után automatikusan lecsúsznak a szennyestartókba.

Külön tanulmányt érdemelne a vécéajtókra helyezett figurák vagy feliratok sokfélesége. A bilin csücsülő göndör fürtös kalapos kislány meg a fütyijét bilibe irányító kisfiú vagy a kalap-cilinder egyértelműen jelzi, melyik ajtón kell bemennünk. De van, ahol rejtélyes jelek késztetik gondolkodásra az esetleg siető vendéget.

A nyelviskolában kedves és mindig érdekes anyagokkal felkészülő tanárunkkal egyik nap a vécé és környéke témáját jártuk körül. Hogyan lehet, szabad vagy ajánlott társaságunknak jelezni, hogy rövid időre nélkülözniük kell. Sorra kerülnek fel a táblára a témával kapcsolatos mondatok, fogalmak. Klobrille – jelentkezem is, tudom a választ. Ez az a tartalék szemüveg (der Brille – szemüveg), melyet az ember azért tart a vécében, hogy ha ott hosszabb időt tölt, gond nélkül tanulmányozhassa az odakészített könyveket, újságokat. Óriási nevetés a válasz. Rosszul feleltem. A vécé ülőkéjét mondják így németül, nyilván a hasonlóság miatt. Bocsánat, tévedtem. Most viszont ki kell mennem...