Több bécsi lap készített interjút Ingela Brunerrel, a bécsi Agrártudományi Egyetem frissen kinevezett rektorával.
Egy kanadai ENSZ-diplomata és egy svéd írónő lánya (1952), ő volt az első nő, aki a bécsi Műszaki Egyetem gépipari szakán végzett. Volt kutatási igazgató az ÖMV-nál és dékán a kremsi Duna Egyetemen.
Azt meséli, számára nem szokatlan a szerep. Egyik ükanyja férje halála után átvette és irányította a papírgyárat Svédországban, ami akkor nagyon szokatlan volt egy nőtől. Dédanyja ismert társadalomkritikus szobrász volt. Szülei mindig támogatták elképzelései megvalósításában. Harcos természetnek vallja magát, de a harcot nem öncélúan folytatja, mindig valami cél érdekében. Cél pedig jócskán akad. Most például szeretné elérni, hogy az egyetemen a különféle tanácsokban, bizottságokban és szervezetekben egyenlő számban képviseljék magukat a férfiak és a nők, ahogy ez például már a felvételi bizottságban meg is valósult.
„Természetesen“ megkérdezik tőle, vajon miért érdeklődik több férfi a technika és a természettudomány iránt, mint nő. Saját példáját hozza elő, ő mindig megoldásorientált ember volt, nem az érdekelte elsősorban, valami miért történik, hanem hogy az ember hogyan tudja megváltoztatni a helyzetet, ha kell. Erre (is) kellene nevelni a gyerekeket. Olyan jól működik például Ausztriában a zenei nevelés, milyen jó lenne, ha már kis korban fizikai-kémiai ismereteket is tanítanának, játékos módon.

Ha „otthon“ jár, mindig örömmel tapasztalja, hogy Svédországban milyen természetes, hogy szinte minden pozíciót nők (is) betöltenek. Nem véletlenül, hiszen remekül működnek a gyermekgondozási intézmények. Október elején az egyetemen éppen egy ilyen témában rendeznek megbeszélést „Mindkét szülő felelőssége“ címmel, s ezért használja mindig a gyermek- vagy szülőtámogatás kifejezést és nem a nők támogatását.

Egy férfitól ilyen (vagy bármilyen) pozícióban nyilván sosem kérdezik meg, hogy tudja összeegyeztetni a családi életét a hivatásával... Egy nőnek mindig felteszik ezt a kérdést. Az új rektornő válasza egyszerű: partner kérdése. Férje természetesen vesz részt a nemzetközi konferenciák partnereknek szánt programjaiban is. 19 éves lánya folytatva a családi hagyományokat a műszaki egyetem matematika szakos hallgatója.
S végül a szokásos „bemutatkozó“ sorok: kedvenc étele a töltött paradicsom, ahova szívesen megy szabadságra: valamelyik svéd sziget, érdekli a kortárs művészet, színház, irodalom, legszívesebben Zweiget olvas, és szereti Klimó Károly festményeit.