HTML

Statler & Waldorf - a kritikus páholy

Társadalom- és kultúrkritika, turizmus, városszeretés, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőséget érintő témák. Egy blog Statler és Waldorf kritikai hozzáállásával, de korántsem a páholyból szemlélve a dolgokat.

Legutóbb ezt írtátok

Kulcsszavak

admont (1) ajánló (31) állat (1) alma mahler (1) altaussee (1) amerika (13) antsy pants (1) austen (1) ausztria (45) barcelona (4) bécs (68) berlin (3) betancourt (1) bhuttó (1) bicikli (5) biznisz (1) bkv (6) blog (6) bölcsőde (4) brandauer (1) brotherhood of man (1) brüsszel (1) budapest (25) bük (1) bulvár (3) bűn (2) burgenland (1) celine dion (1) cirkusz (1) civil kurazsi (4) civil kurázsi (24) collegium hungaricum (1) család (14) családtámogatás (7) csalogány (1) culturawien (1) david bowie (2) del ponte (1) demokrácia (1) díj (1) diszkrimináció (1) divat (1) dixie chicks (1) dizájn (3) donovan (1) döntéshozatal (5) ebh (1) egyház (2) élet gondolatébresztő közélet kritika megmondás tudomány vélemény (1) emberi jogok (4) emberkereskedelem (1) emma thompson (1) ensz (3) építészet (5) erőszak (21) étel ital (15) étterem (9) eu (3) európa (7) falk miksa (1) fats domino (1) fejlesztés (2) feminizmus (3) férfiak (14) film (23) foci (2) fogyatékos (6) fotó (6) franciaország (1) fürdő (2) gary oldman (1) gazdaság (8) gender mainstreaming (5) george harrison (1) gondolatébresztő (1) gosausee (1) gyerek (21) háború (2) hallmark (1) háztartás (3) heinz fischer (1) helyek (9) hobbi (1) holokauszt (3) humor (2) i. erzsébet (1) időjárás (1) india (3) internet (3) irán (1) irodalom (14) iszlám (1) isztambul (2) izland (2) jane birkin (1) japán (2) jeruzsálem (2) joan baez (1) john lennon (1) jugoszlávia (1) juno (1) kánaán (1) katie melua (1) kerekesszékes (8) kiállítás (18) kimya dawson (1) kína (1) koelbl (1) koestler (1) költözés (1) konferencia (5) könyv (12) korcsula (1) kórház (1) kőszeg (1) kosztolányi (2) középkor (1) közlekedés (17) kreatív (4) kritika (26) kt tunstall (1) kultúra (9) kvóta (10) lámpás (1) lapszemle (34) leonard cohen (1) lift (1) lmbt (12) (1) london (1) los angeles (2) lustig (1) luz casal (1) maci (1) márai (1) máv (3) megmondás (1) menekült (1) mese (2) műgyűjtők éjszakája (1) munka (6) napló (1) németország (2) nemi erőszak (3) nemzetkép (1) népesedéspolitika (2) nina simone (1) (31) nők (91) norvégia (1) nyelv (3) oecd (1) oktatás (4) padova (1) pakisztán (1) pápa (1) párizs (4) paul mccartney (1) pécs (1) persepolis (1) pink floyd (1) plassnik (1) polcz alaine (1) politika (30) pozsony (1) programok (1) prostitúció (6) pürgg (1) pusa (1) rasszizmus (1) regisztrált élettársi kapcsolat (1) reklám (12) remíz (1) roma (1) ruszt (1) salzburg (2) san diego (2) schwartzer (1) skansen (1) something (1) sport (4) stockholm (4) svájc (6) svédország (8) swarowski (1) szabadság (1) szexizmus (6) szexuális felvilágosítás (1) színház (4) szobor (2) szoftver (1) szombathely (1) szórakozás (1) sztereotípia (4) szülés (3) tanulás (1) tehén (1) temető (2) tenerife (2) terrorizmus (1) test (3) tévé (9) them (1) the beatles (1) the who (1) történelem (22) törvény (2) tudás (1) tudomány (7) turizmus (34) ünnep (28) űrkutatás (2) valcer (1) van gogh (1) vapiano (1) város (41) varsó (1) vécé (4) velence (4) víz (1) wahorn (1) wellness (1) wikigender (1) wikipedia (1) zaklatás (3) zene (31) zöld (14) zsidó (3) Címkefelhő

Nőfestő festőnők

2008.02.25. 13:57 Statler

Az elmúlt hétvégén elmentem megnézni a kiállítást, amit már korábban ajánlottam itt az olvasóknak. A Hölgyek palettával címet viselő kiállítás egy magángyűjteményből készült válogatást mutat be, nőnemű festők képeit, az időhatár pedig 1895-1950. A korábbiakban leírt szavaimmal továbbra is egyetértek a tekintetben, hogy üdvözlendő az olyan kezdeményezés, amely igyekszik eddig nem igen ismert nőnemű művészek, tudósok, történelmi alakok (a sor szabadon tovább folytatható) életét, "munkásságát", műveit bemutatni, és ez által kicsit kiemelni az ismeretlenségből. A kivitelezéssel azonban nekem időnként problémáim akadnak - így történt ez most is. (De hát azért vagyok Statler, hogy mindig morogjak, nem?)

A problémám a kiállítás alapvető koncepciójához (nők, művészet, és ennek bemutatása) kapcsolódik. A kiállítás - ahogy az a bejáratnál szereplő, amúgy a képaláírásokon kívüli egyetlen szövegből kiderül - kifejezetten a nem ismert festőnők műveit akarta felmutatni (gondolom, a gyűjtőnek birtokában vannak alkotások ismertebb szerzőktől is). Ehhez képest semmit nem tudunk meg ezekről a nőkről, a születési és halálozási dátumaikon kívül, pedig szerintem nagyon érdekes és figyelemre érdemes életsorsokról olvashattunk volna, ha legalább néhány festőnő életútját felvázolják. Az az egy kiderül a bevezetőből (meg olykor a "br." és "vitéz" előnevekből), hogy többségében módos, sőt gyakran nemesi családból származó nőkről van itten szó. Engem elragadott a fantáziám, és már elképzeltem néhány párbeszédet, anno:

"- Hiába, mit tegyünk, apjuk, Milly nem akar a nőegyleti bálba menni, állandóan azokkal a furcsa művész-alakokkal mászkál, nem lesz ennek jó vége... - Hagyjad, fiam, jövőre úgyis férjhez adjuk az Eleméry báróék fiához, az majd megneveli, ha már nekünk nem sikerült."

"Kérem, Mariska, álljon modellt nekem, mert a barátnőim túl prűdek ehhez, de a rajztanár úr azt mondta, gyakorolnom kell az anatómiát, mert még nem elég jó az arányérzékem." És a családban mindenki félmosollyal az arcán emlegette aztán Lilly nénit (mert ezeknek mind ilyen nevük volt: Milly, Ily, Lilly!), aki "még fiatal korában ijesztő képeket festett kikent arcú nőkről - biztos Párizsban tanulta ezt, amikor kiment meglátogatni a volt iskolatársnőjét, és ahonnan olyan átszellemült arccal jött haza és kijelentette, hogy soha nem akar férjhez menni. Aztán hogy megváltozott a háború után, folyton csak azt hajtogatta, hogy amikor a művészet meghalt, ő is meghalt vele...

Szóval engem nagyon érdekelt volna, milyen nők voltak ezek valójában, mikor, milyen életkörülmények között, milyen élethelyzetekben születtek ezek a képek, ki meddig festett - csak férjhezmenetele előtt, vagy azután is (a sok feltüntetett asszonynév utóbbit sejteti), esetleg élete végéig? Satöbbi, satöbbi, megannyi megválaszolatlan kérdés maradt bennem.

És nem csupán az én személyes érdeklődésemről van szó (bár kísérőm szerint én mindenben AZT keresem - mármint a társadalmi nemi alias 'gender' szempontot, de persze nincs igaza :)), mert szerintem ha már direkte eddig ismeretlen festőnőket akarunk bemutatni, akkor MUTASSUK IS BE ŐKET, vagyis netán tudjunk meg róluk többet. És ha az egyetlen közös vonás, a kiállítás rendező elve az, hogy ezek a művészek NŐK voltak, akkor ezzel a szemponttal többet kéne foglalkozni, nem csupán felakasztani a képeket a falra. Mert hát ennek a dolognak a szociológiai háttere is elég izgalmas tud lenni. Itt viszont az se derült ki, egy-egy kép mikor keletkezett, márpedig ezek a nők sokszor igencsak hosszú életűek voltak. (Most direkt nem írok arról, hogy a katalógusban milyen szöveg jelent meg, hiszen azt nem veszi meg mindenki, így nem is tudja meg azokat az információkat, amik csak abban szerepelnek.) És akkor még nem is beszéltünk arról, micsoda lehetőség lenne ez a kiállítás arra, hogy elinduljon egy hazai diskurzus a nőművészet, nőfestészet, művészeti kánon, művészettörtténet-írás témájában. Mondjuk lehetnének kísérő programok, beszélgetések, azokról a témákról, amelyet a kiállítást bevezető szöveg is említ - egy mondatban. Ahogy a kiállításról szóló ismertetőket, kritikákat elnézem, egyáltalán nem ártott volna, akkor talán kevesebb ilyet írnának az újságírók: "nőművészet nincs. Vagy, ha véletlenül van is, semmi köze a feminista eredetmagyarázó korteskedéshez."

2 komment

Címkék: kritika kiállítás nők

A bejegyzés trackback címe:

https://statlerandwaldorf.blog.hu/api/trackback/id/tr21353718

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rkaroly 2010.06.15. 10:09:01

Elég későn reagálok, de csak azért, mert most leltem a bejegyzésre. Az események külső szemlélőjeként csak annyit szeretnék elmondani, hogy nem a képek tulajdonosán múlott a rossz szervezés. A múzeum akkori igazgatója nagyon negatívan állt a dologhoz, visszautasított minden olyan kezdeményezést, ami értékesebbé tehette volna a kiállítást. Többek között olyan dolgokat is, amiket a kritika hiányosságnak ró fel. Iszonyatosan nagy küzdelem és megalkuvások kellettek, mire legalább ez létrejöhetett. Éppen most készítek egy filmet, ahol a gyűjtő előadásában sok mindent megtudhatunk a művészekről, például a női alkotókról is.

Statler · http://statlerandwaldorf.blog.hu 2010.06.15. 21:11:49

Köszi a háttérinfót, érdekes, mint ahogy a készülő film is annak tűnik. Szívesen vesszük majd az újabb infókat róla...
süti beállítások módosítása