Kicsit aggódtam, hogy mi történik majd Japánban, ha a városi séta alkalmával az emberre rájön a szükség? Egy akkora városban mégsem szaladhatunk haza? Ha Bécsben vagyunk, lesétálunk egy nyilvános vécébe – az érdeklődőknek ajánlom a Grabenen vagy a Opera előtti aluljáróban lévőt, utóbbi zenél is.
Az úgynevezett taposós vécét nagyobb feladatok elvégzésére nem tudtam elképzelni.
A várakozásaimat teljesen felülmúlta az, amit tapasztaltam. A japán vécék csodálatosak, előmelegített ülőke várja a dolgozót, amire szükség is van, hiszen a japán házak, lakások, vendéglők nem igazán melegek, egyszerűbben szólva alig van fűtés, viszont sehol sincs szigetelés. Az ülőke gombnyomásra felemelkedik, ahogy ráül az ember (ált. a nő) azonnal elindul a víznyomás, nehogy a szomszéd hallja, mit csinálsz, amire szükség is van, hiszen a falak vékonyak. Aztán a vécépapír bedobásával öblít, majd, ha szeretnéd, megmossa és meg is szárítja az alsó részeket, s a végén kicsit még zenél.
Találtam persze ún. japán vécét is, ami ugyan roppant higiénikus, de kényelmetlen. Nem is tudom, mikor rosszabb, ha szoknyában-harisnyában vagy nadrágban vagyunk. Hálistennek, mindenütt volt mellette „nyugati” vécé is.
(Itt látható a választási lehetőség - balra vagy jobbra:)
Japán vécé
2009.04.04. 09:49 Waldorf
1 komment
Címkék: japán vécé
A bejegyzés trackback címe:
https://statlerandwaldorf.blog.hu/api/trackback/id/tr151042441
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nemsissi 2009.04.06. 09:34:31
Már nagyon vártam, hogy elkezdjél Japánról írni. Végre, végre!
Legutóbb ezt írtátok