HTML

Statler & Waldorf - a kritikus páholy

Társadalom- és kultúrkritika, turizmus, városszeretés, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőséget érintő témák. Egy blog Statler és Waldorf kritikai hozzáállásával, de korántsem a páholyból szemlélve a dolgokat.

Legutóbb ezt írtátok

Kulcsszavak

admont (1) ajánló (31) állat (1) alma mahler (1) altaussee (1) amerika (13) antsy pants (1) austen (1) ausztria (45) barcelona (4) bécs (68) berlin (3) betancourt (1) bhuttó (1) bicikli (5) biznisz (1) bkv (6) blog (6) bölcsőde (4) brandauer (1) brotherhood of man (1) brüsszel (1) budapest (25) bük (1) bulvár (3) bűn (2) burgenland (1) celine dion (1) cirkusz (1) civil kurázsi (24) civil kurazsi (4) collegium hungaricum (1) család (14) családtámogatás (7) csalogány (1) culturawien (1) david bowie (2) del ponte (1) demokrácia (1) díj (1) diszkrimináció (1) divat (1) dixie chicks (1) dizájn (3) donovan (1) döntéshozatal (5) ebh (1) egyház (2) élet gondolatébresztő közélet kritika megmondás tudomány vélemény (1) emberi jogok (4) emberkereskedelem (1) emma thompson (1) ensz (3) építészet (5) erőszak (21) étel ital (15) étterem (9) eu (3) európa (7) falk miksa (1) fats domino (1) fejlesztés (2) feminizmus (3) férfiak (14) film (23) foci (2) fogyatékos (6) fotó (6) franciaország (1) fürdő (2) gary oldman (1) gazdaság (8) gender mainstreaming (5) george harrison (1) gondolatébresztő (1) gosausee (1) gyerek (21) háború (2) hallmark (1) háztartás (3) heinz fischer (1) helyek (9) hobbi (1) holokauszt (3) humor (2) i. erzsébet (1) időjárás (1) india (3) internet (3) irán (1) irodalom (14) iszlám (1) isztambul (2) izland (2) jane birkin (1) japán (2) jeruzsálem (2) joan baez (1) john lennon (1) jugoszlávia (1) juno (1) kánaán (1) katie melua (1) kerekesszékes (8) kiállítás (18) kimya dawson (1) kína (1) koelbl (1) koestler (1) költözés (1) konferencia (5) könyv (12) korcsula (1) kórház (1) kőszeg (1) kosztolányi (2) középkor (1) közlekedés (17) kreatív (4) kritika (26) kt tunstall (1) kultúra (9) kvóta (10) lámpás (1) lapszemle (34) leonard cohen (1) lift (1) lmbt (12) (1) london (1) los angeles (2) lustig (1) luz casal (1) maci (1) márai (1) máv (3) megmondás (1) menekült (1) mese (2) műgyűjtők éjszakája (1) munka (6) napló (1) németország (2) nemi erőszak (3) nemzetkép (1) népesedéspolitika (2) nina simone (1) (31) nők (91) norvégia (1) nyelv (3) oecd (1) oktatás (4) padova (1) pakisztán (1) pápa (1) párizs (4) paul mccartney (1) pécs (1) persepolis (1) pink floyd (1) plassnik (1) polcz alaine (1) politika (30) pozsony (1) programok (1) prostitúció (6) pürgg (1) pusa (1) rasszizmus (1) regisztrált élettársi kapcsolat (1) reklám (12) remíz (1) roma (1) ruszt (1) salzburg (2) san diego (2) schwartzer (1) skansen (1) something (1) sport (4) stockholm (4) svájc (6) svédország (8) swarowski (1) szabadság (1) szexizmus (6) szexuális felvilágosítás (1) színház (4) szobor (2) szoftver (1) szombathely (1) szórakozás (1) sztereotípia (4) szülés (3) tanulás (1) tehén (1) temető (2) tenerife (2) terrorizmus (1) test (3) tévé (9) them (1) the beatles (1) the who (1) történelem (22) törvény (2) tudás (1) tudomány (7) turizmus (34) ünnep (28) űrkutatás (2) valcer (1) van gogh (1) vapiano (1) város (41) varsó (1) vécé (4) velence (4) víz (1) wahorn (1) wellness (1) wikigender (1) wikipedia (1) zaklatás (3) zene (31) zöld (14) zsidó (3) Címkefelhő

A harmadik nem Indiában

2007.11.14. 20:58 Statler

Személyes beszámoló következik arról a filmről, amit meg tudtam nézni a Verzió filmfesztiválon. Lehet, hogy kissé megkésve, de mit bánom én (akik úgyse látták a filmeket, azoknak pár nap után is érdekes lehet - vagy egyáltalán nem az, és akkor átugorják ezt a postot).

A film az indiai hidzsrákról szólt, erről a magukat harmadik nemnek mondott kis (?) csoportról, akik eredetileg biológiailag férfiak, de nőnek (sőt, hidzsrának) tartják magukat, jó részük emiatt előbb-utóbb kasztráltatja is magát. Legtöbbjük prostitúcióból és koldulásból tartja el magát. A filmből három hidzsrát ismerhettünk meg közelebbről, a film azért volt jó, mert nem elégedett meg azzal, hogy magát a jelenséget, mint "furcsaságot" megmutassa, kihasználva mindennek a látványos képiségét, hanem - főleg a szimpatikus, kellően objektív viszont kíváncsi indiai fotósnőnek, Anita Khemkának köszönhetően, akit a filmesek követtek a hidzsrák nyomában - feltette azokat a kérdéseket, amiket a néző is feltenne, és így három olyan szereplőt mutatott be, akik különböző motivációval, társadalmi háttérrel rendelkeztek, és a hidzsra életet is másként élik meg. Főleg az egyik szereplő, Laxmi mond érdekeseket, és ő boncolgat leginkább elméleti kérdéseket: a hidzsrák nem férfiak, de nem is nők, miért mennek a férfiak hidzsrákhoz, stb. Azért az nagyon fura, hogy persze itt is (mint pl. a prostitúcióról zajló diskurzusokban sokszor) ismeretlen és megszólaltatlan marad az az oldal, amely valójában az igényt megteremti: a férfiaké. Csak statisztaként látjuk őket a nagy hidzsra-ünnepen, vagy a bárokban, amint papírpénzt szórnak a táncoló lányokra.
Ami még érdekes volt a film kapcsán: ez a mérhetetlen babonásság (a hidzsrák állítólag tudnak jósolni, áldani és átkot szórni), a hidzsrák rendszeresen járnak pl. újszülütteket megáldani, amiért erőszakosan kikövetelik az adományt - ami valójában puszta anyagiasság az ő részükről, hiszen részben az ilyenkor kapott pénzből és ételekből élnek, a lakosság részéről meg inkább a periférián élő furcsa népséggel való kiegyezés záloga.

Szólj hozzá!

Címkék: kritika film prostitúció india emberi jogok lmbt

A bejegyzés trackback címe:

https://statlerandwaldorf.blog.hu/api/trackback/id/tr54225732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.