HTML

Statler & Waldorf - a kritikus páholy

Társadalom- és kultúrkritika, turizmus, városszeretés, valamint a nők és férfiak közötti egyenlőséget érintő témák. Egy blog Statler és Waldorf kritikai hozzáállásával, de korántsem a páholyból szemlélve a dolgokat.

Legutóbb ezt írtátok

Kulcsszavak

admont (1) ajánló (31) állat (1) alma mahler (1) altaussee (1) amerika (13) antsy pants (1) austen (1) ausztria (45) barcelona (4) bécs (68) berlin (3) betancourt (1) bhuttó (1) bicikli (5) biznisz (1) bkv (6) blog (6) bölcsőde (4) brandauer (1) brotherhood of man (1) brüsszel (1) budapest (25) bük (1) bulvár (3) bűn (2) burgenland (1) celine dion (1) cirkusz (1) civil kurazsi (4) civil kurázsi (24) collegium hungaricum (1) család (14) családtámogatás (7) csalogány (1) culturawien (1) david bowie (2) del ponte (1) demokrácia (1) díj (1) diszkrimináció (1) divat (1) dixie chicks (1) dizájn (3) donovan (1) döntéshozatal (5) ebh (1) egyház (2) élet gondolatébresztő közélet kritika megmondás tudomány vélemény (1) emberi jogok (4) emberkereskedelem (1) emma thompson (1) ensz (3) építészet (5) erőszak (21) étel ital (15) étterem (9) eu (3) európa (7) falk miksa (1) fats domino (1) fejlesztés (2) feminizmus (3) férfiak (14) film (23) foci (2) fogyatékos (6) fotó (6) franciaország (1) fürdő (2) gary oldman (1) gazdaság (8) gender mainstreaming (5) george harrison (1) gondolatébresztő (1) gosausee (1) gyerek (21) háború (2) hallmark (1) háztartás (3) heinz fischer (1) helyek (9) hobbi (1) holokauszt (3) humor (2) i. erzsébet (1) időjárás (1) india (3) internet (3) irán (1) irodalom (14) iszlám (1) isztambul (2) izland (2) jane birkin (1) japán (2) jeruzsálem (2) joan baez (1) john lennon (1) jugoszlávia (1) juno (1) kánaán (1) katie melua (1) kerekesszékes (8) kiállítás (18) kimya dawson (1) kína (1) koelbl (1) koestler (1) költözés (1) konferencia (5) könyv (12) korcsula (1) kórház (1) kőszeg (1) kosztolányi (2) középkor (1) közlekedés (17) kreatív (4) kritika (26) kt tunstall (1) kultúra (9) kvóta (10) lámpás (1) lapszemle (34) leonard cohen (1) lift (1) lmbt (12) (1) london (1) los angeles (2) lustig (1) luz casal (1) maci (1) márai (1) máv (3) megmondás (1) menekült (1) mese (2) műgyűjtők éjszakája (1) munka (6) napló (1) németország (2) nemi erőszak (3) nemzetkép (1) népesedéspolitika (2) nina simone (1) (31) nők (91) norvégia (1) nyelv (3) oecd (1) oktatás (4) padova (1) pakisztán (1) pápa (1) párizs (4) paul mccartney (1) pécs (1) persepolis (1) pink floyd (1) plassnik (1) polcz alaine (1) politika (30) pozsony (1) programok (1) prostitúció (6) pürgg (1) pusa (1) rasszizmus (1) regisztrált élettársi kapcsolat (1) reklám (12) remíz (1) roma (1) ruszt (1) salzburg (2) san diego (2) schwartzer (1) skansen (1) something (1) sport (4) stockholm (4) svájc (6) svédország (8) swarowski (1) szabadság (1) szexizmus (6) szexuális felvilágosítás (1) színház (4) szobor (2) szoftver (1) szombathely (1) szórakozás (1) sztereotípia (4) szülés (3) tanulás (1) tehén (1) temető (2) tenerife (2) terrorizmus (1) test (3) tévé (9) them (1) the beatles (1) the who (1) történelem (22) törvény (2) tudás (1) tudomány (7) turizmus (34) ünnep (28) űrkutatás (2) valcer (1) van gogh (1) vapiano (1) város (41) varsó (1) vécé (4) velence (4) víz (1) wahorn (1) wellness (1) wikigender (1) wikipedia (1) zaklatás (3) zene (31) zöld (14) zsidó (3) Címkefelhő

Izgalmas sziget?

2007.07.13. 12:21 Waldorf

Nem vagyok egy nagy krimiolvasó, de muszáj valamit ajánlanom nektek. Két izlandi krimi jelent meg, szerzőjük Arnaldur Indridason (a második d-n egy vízszintes vonással), Skandináv krimik a sorozat címe, "Vérvonal" és "Kihantolt bűnök" a két regényé.
Egészen elvarázsol. Ritkán lehet ilyen alaposan "felszerelt" krimit olvasni, túl azon, hogy a fordító a már régóta profi Tótfalusi István (nekem régi kollégám volt a Móra Kiadóban, a zseniális svéd gyerekversek és a Pan Péter fordítója, az Operamesék és nyelvészeti könyvek szerzője), mindkét kötet kis térképpel indul, melyen Reykjavik és környéke látható, olyan fontos helyszínekkel, mint a Halottas ház vagy a Nemzeti Statisztikai Hivatal. Aztán egy oldalas kis ismertető következik az izlandi nevekről, amit muszáj vagyok ideírni, biztos nem ismeritek: "Az izlandiak mindig az első nevükön szólítják egymást. ... A második név ugyanis az izlandiban nam igazi családnév, hagyományosan az apára utal -son (valakinek a fia) illetve -dottir (valakinek a lánya) formában. ... Egyes családoknál megtalálható a más nyelvekben szokásos családi név, ezek vagy egyenesen a dánból erednek, vagy a dán nevek mintájára jöttek létre később, Izland ugyanis a huszadik század elejéig dán gyarmati uralom alatt volt..."
Sokszor ezek a nevek nem árulják el viselőjük nemét - ez egyébként külön érdekessé teszi a történet, mikor olvassuk, a fura neveknél nem mindig egyértelmű azonnal, férfiről vagy nőről van-e szó.
Rövid fejezetek, és mindegyikben újabb adalék derül ki, mely apránként változtathat a nyomozás menetén, s hozzá három remek nyomozófigura, Erlendur felügyelő, Sigurdur Óli és Elínborg (na melyik a nő?).
S a kötetek végén Az izlandi tulajdonnevek kiejtése, csupán érdekesség, nem valószínű, hogy hangosan is ki akarjuk ejteni a Hafnarfjördur (Havnarfjödrür) vagy Berstadesaeti (Bersztádaszeti) neveket.
A szerző nemcsak a skandináv országok krimiíróinak legtekintélyesebb díját nyerte el (kis hazánkban ugyebár nincs ilyen?), de első külföldiként jutalmazták a brit krimiírók szövetségének díjával is.
Végül csak egy mottó a könyvből:
"Azt hisszük, hogy elég felvenni a páncélt, s tiszták maradunk és sértetlenek. De nincs páncél. És senki sem elég erős..."

1 komment

Címkék: ajánló könyv izland

A bejegyzés trackback címe:

https://statlerandwaldorf.blog.hu/api/trackback/id/tr1117307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lodovik Trema · http://lodovik.blog.hu 2007.08.07. 02:07:05

Én a vérvonal c. könyvet olvastam néhány hónapja, és az, ahogy Reykjavikot leirja, és ahogy a valós helyszineket felhasználja a regényben, arra kényszerített, hogy néhány óra alatt végigolvassam. :/ Nagyon jó krimi.