A vörös Bécs - Karl-Marx-Hof

A turisták ritkán járnak errefelé. Talán csak akkor veszik észre az óriási épülettömböt, amikor Klosterneuburg vagy az Essl Múzeum felé kirándulnak, s az U4 metró végállomásánál, Heiligenstadtban a buszállomást keresik.
1930. október 12-én adták át a Karl-Marx-Hof-ot, melyet Otto Wagner tanítványa, Karl Ehn tervezett, s amely akkor Európa legnagyobb lakóparkjának számított. Fény, levegő és napsütés – ez volt a szlogen, bár ahogy az erődszerű, apró ablakokat elnézzük, bizony a napsütés és fény kicsit hiányozhatott a lakásokból, ugyan az épületet nagy parkok veszik körül.

A világ leghosszabb lakóépülete 1100 méter, számtalan kapuval, be- és átjáróval, több helyen autóút is átszeli. A kapuszobrok a művészetet, anyaságot, kultúrát és egészséget szimbolizálják. A hatalmas tömbben 1382 lakást adtak át, többségük szoba-konyhás volt, de akadt jónéhány kétszobás-kamrás is. A házak háromemeletesek, minden emeleti lakásnak loggiája van, még a kamrák is ablakosak. A kiegészítő épületek között, mivel a lakások többsége nem rendelkezett fürdőszobával, megtalálunk két központi mosodaépületet 62 hellyel, két fürdőt húsz káddal és 30 zuhanyzórésszel. Még ma is működik a két óvoda, de a lakóegyütteshez tartozott fogorvosi rendelő, könyvtár, posta, gyógyszertár és 25 üzlet.

Több mint ötezer ember számára adott otthont a szociáldemokrata kormány és városvezetés, s szerzett ezzel szavazókat is magának. A városi tanácsban a szociáldemokratáknak abszolút többségük volt, két szocdem polgármester is vezette egymást követően a várost. Számtalan társadalmi és kulturális reformot hajtottak végre, rendkívül fontosnak tartották az oktatást, az egészségügyet és a lakásépítést. Nemcsak fürdők, rendelők, stadionok és parkok épültek, de külön odafigyeltek a gyermekgondozási intézményekre, óvodák, napközik, gyermekkórházak épültek. Fontos szociálpolitikai intézkedések fűződnek Julius Tandler nevéhez, s milyen érdekes, új lakásunk közelében megtaláltuk a szobrát s a hajdani árvaházat is.
Ha nem is ekkora épülettömböt, de még több mint 380 hasonló „állami” lakóegyüttest adott át az első köztársaság a városban 1926 és 1933 között, összesen 65 ezer lakást építettek.

A mosoda épületének emeletén egy kiállítás számtalan dokumentummal, fotóval, filmmel mutatja be, hogyan működött a szociáldemokrácia, a gyerektáboroktól a különböző egyesületekig, a virágkorát élő feminista mozgalomig.
A mosodaépület most is működik, a földszinten a fürdőkabinokra emlékeztető helyiségekben mosógépek, szárítók, vasalódeszkák állnak a lakók rendelkezésére, minden nagyon tiszta, rendezett.
A tavalyi adatok szerint még mindig majdnem félmillió ember lakik 220 ezer bérlakásban Bécsben.