Azt írja a zújság, hogy az idei március 15-ei hivatalos állami ünnepségen "az az újítás, hogy előtérbe kerülnek a nők is. Például kiderül, hogy született 1848 márciusában egy harcias női kiáltvány is, ezt Dobó Kata fel is fogja olvasni a műsor keretében, illetve megidéződnek a forradalom hősnői, Szendrey Júlia, Teleki Banka, Leövey Klára és azok a lányok, asszonyok, akik egyenruhába öltözve csatlakoztak a honvédsereghez."
Mondjuk nem tudom, Teleki Blanka miért a forradalom hősnője (csak zászlóanya volt), inkább az utána következett ellenállásé, hiszen azért tartóztatták le és büntették 10 évi fogságra, Leövey Klárát szintúgy, Szendrey Júlia pedig inkább modern életmódja és irodalmi munkássága miatt érdekes. A honvédnők már inkább a "forradalom hősnői", csak Bányai Júliát említeném (nemrég egy nőnapi rendezvényen is megtettem), akinek izgalmas élete főbb állomásai: műlovarnő, majd megözvegyülve 24 évesen az elhunyt férje (Sárossy Gyula) nevén beáll honvédnek, kitünteti magát a harcokban, közlegényből (haha) főhadnagy majd százados lesz. De közben kémkedik is, táncosnőnek öltözve az osztrák és orosz seregben. Bem kitünteti hírszerző tevékenységéért. A szabadságharc leverése után Törökországba emigrál, ahol újraházasodik. Részt vesz az 1851-52-es Makk-féle összeesküvésben, ennek leleplezése után férjével együtt Kairóba menekülnek, ahol fogadót nyitnak a "Fáraóhoz" néven, itt is hal meg 1883-ban. Élete Thury Zsuzsát is megihlette, aki regényt írt róla.

No, akinek kedve van a nagy tömegrendezvényekhez, nézze meg, mit alkottak a témában a szervezők.