November 6-án nyílik a Verzió nemzetközi emberi jogi filmfesztivál este 7-kor a Toldi moziban.

Szemezgetek néhányat, amik engem érdekelnek (és remélem, meg is tudom őket nézni):

A harmadik nem: a hidzsrák árnyékában
Thomas Wartmann, Germany, 2006, 80'
Laxmi tánctanár, Rambha álmodozó, Asha pedig kissé tompa alkoholista. Mumbaiban élnek, hidzsrák: indiai eunuchok a társadalom peremén.
November 7. 20.15, Toldi mozi - kisterem
November 9. 20.00, Toldi mozi - nagyterem
A film a Delhiben működő fotóst, Anita Khemkát követi, aki a rejtőzködő hidzsra szubkultúra után kutat Bombayben. A fotóst már gyerekkorában lenyűgözte a kiközösített hidzsrák – biológiai nemük szerint férfiak, akik nőként öltöznek, de egyik nemmel sem azonosulnak – látványos nőisége és spirituális kisugárzása. Asha, Rambha és Laxmi, a három főszereplő nyomában Khemka bejut a hidzsrák különböző köreibe és nyíltan rákérdez olyan intim részletekre, mint a családpótló matriarchális közösségek, a kasztrációs szertartások, a szexualitás és a kapcsolatok, a gazdasági függőség kikényszerítette koldulás és prostitúció. A filmet rendkívül élvezetessé teszi, hogy Khemka ritka személyes és közvetlen beszélgetéseket tud folytatni a nőiségről, a szexről, a gendert illető makacs sztereotípiákról. A művészi felvételek izgalmas képet adnak egy társadalmi csoportról, amely egyre inkább élére áll a szexuális kisebbségek jogaiért folyó harcnak Indiában.

A lista
Marcel Schüpbach, Switzerland, 2006, 101'
Szerbia és Horvátország is teljes együttműködéséről biztosította a délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai bíróságot, ám a bűnösök közül többen szabadon vannak még. Vannak-e eszközei a főügyésznek?
November 10. 16.15, Toldi mozi - kisterem
Marcel Schüpbach kivételes lehetőséget teremt arra, hogy bepillantsunk a Hágai Nemzetközi Törvényszék kulisszái mögé, ahol az egykori Jugoszlávia ügyében ítélkeznek. Carla Del Ponte ügyész és csapata fáradhatatlanul üldözi Radovan Karadžićot és Ratko Mladićot, a háborús és emberiség elleni bűntettek hírhedt elkövetőit. Úgy Szerbia, mint Horvátország teljes együttműködést ígér a gyanúsítottak kézre kerítésében, de ez valahogy nem vezet eredményre. Miközben fogy az idő: 2007. szeptemberben lejár Del Ponte megbízatása. Az ügyésznőt Hágából New Yorkba, Zágrábból Washingtonba követő filmesek hiteles képet adnak a feszült légkörről és Del Ponte heroikus küzdelméről, hogy az igazságszolgáltatás még időben elérje a bűnösöket.

Utcaseprők
Corinne Kuenzli, Switzerland, 2007, 50'
Addisz-Abeba, Etiópia fővárosa. Hogyan élnek az utcaseprő nők ebben a négymilliós nagyvárosban?
November 9. 16.00, Toldi mozi - nagyterem
November 11. 16.30, Cirko 2
A 4 milliós etióp főváros, Addisz-Abeba egy esős napon... Kipillantva egy mozgó gépkocsi ablakán elfátyolozott nőalakokat látunk. Coreinne Kuenzli rendező körültekintéssel és tisztelettel elnyeri ezeknek az utcát sepregető asszonyoknak a bizalmát és hozzájárulásukat a filmezéshez. Az a dolguk, hogy csinosítsák és modernizálják a várost. Nemrég megduplázták az utcaseprők számát – immár tízezren vannak. Keresett állás. Az utcaseprőknek nincs bankszámlájuk. A vallásból és egymás kölcsönös támogatásából merítenek biztonságot. A nők egyesítik erőiket, közösen spórolnak és segítik egymást. Saját otthonukban levetik a fátylakat és elmesélik élettörténetüket, beszélnek szorongásokról és szegénységről, de boldogságról és vágyakról is. Négy különleges etióp asszony árnyalt portréja, aki egy bizonytalansággal és politikai feszültséggel terhes országban keresi a boldogulást.

Aileen Wuornos: egy sorozatgyilkos kiárusítása
Nick Broomfield, UK, 2004, 90'
Florida, 1989-1990: hétszeres sorozatgyilkos prostituáltat ítélnek életfogytiglanra. A korrupt rendőrség, a védőügyvéd mind hasznot akar húzni a sztoriból, amire Hollywood is ráharap. De kicsoda Aileen Wuornos?
November 10. 20.15, Toldi mozi - kisterem
Aileen Wuornost, az állítólagos első női sorozatgyilkost hét férfi megöléséért ítélték el. Nick Broomfield megpróbál összehozni vele egy találkozást, először a segítőkész, de tehetetlen Steve Glazer ügyvéden keresztül, majd az “örökbefogadó” anyja, az újjászületett Christian Eileen révén. Ahogy megindul az egyezkedés a tiszteletdíjakról, a film irányt vesz annak feltárására, hogyan építik föl és árusítják ki a “sorozatgyilkos” imidzsét, amit jól illusztrálnak azon az eseten dolgozó rendőrök, akik hollywoodi producereknek adták el a sztorijukat. (A rém c. film készült róla, Charlize Theronnal a főszerepben.) Amikor végül a rendező találkozik Aileennel, egy súlyosan zavart nőt lát és azon kapja magát, hogy nem a tetteiről kérdezi, hanem arról, hogyan bánt el vele a média és az állam.