Nemrég jött ki a hír, hogy a kőröshegyi viadukt hídmestere egy nő lett, most pedig egy riportot is olvashatunk róla a Népszabadságban. Aminek persze vannak érdekes részei - pl. kiderül, mi is egy hídmester dolga -, de engem kissé zavar az újságíró rácsodálkozós stílusa. Vagyis nem a rácsodálkozás - hiszen igenis ki kell emelni, hogy Hanák Tímea az első női hídmester egész Európában - hanem inkább az, ahogy ezt a dolgot tálalja. Kiemeli pl. a nő "törékenységének" és a híd "monstrumságánakl" ellentétét (hm, ekkora méreteknél valószínűleg egy 190-es pasi is törékenynek tűnne). De az újságíró sajnos nem gondolja tovább a dolgokat (sajnos a legtöbbükből éppen ez hiányzik, h valamiféle reakcióval éljenek a megszerzett ismeretekre), mert ha már szóba került, hogy ő az első nő ilyen poszton, miért nem kérdez rá, milyen tapasztalataokat gyűjtött nőként akár az építőmérnöki tanulmányai, akár későbbi munkája (pl. metróépítés), a terepen dolgozás során. Szerintem tudna mesélni...